Alig 12 évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet, riadóztat az ENSZ friss klíma-világjelentése, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által kiadott dokumentum szerint a globális hőmérséklet-emelkedés már 2030-ra meghaladhatja a 1,5 Celsius fokot az ipari forradalom idején mérthez képest, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti. A testület ezért arra ösztönzi a világ kormányait, hogy "gyors, messzemenő, és mindeddig példátlan intézkedéseket hozzanak meg a társadalom minden vonatkozásában".
1 Celsius fokot már így is melegedett a bolygó az ipari forradalom óta. Hogy megelőzzük a kritikus, még fél fokos határ átlépését, a globális széndioxid-kibocsátást a következő 12 évben 45 százalékkal kell mérsékelni a 2010-es állapothoz képest. És hogy tartósan a 1,5 fokos határon belül maradjunk, a károsanyag-kibocsátást "nettó nullára" kell csökkenteni 2050-ig a jelentés szerint.
Ha éppen csak megtartjuk a hőmérséklet-emelkedést a 1,5 fokos határon belül, akkor megelőzhető a katasztrófa, de így is komoly következményekkel kell számolnunk. Az elmúlt nyáron tapasztalt extrém hőhullámok még szélsőségesebbek lesznek, globálisan újabb 3 fokkal emelkedhet a hőmérsékletük.
Amennyiben elérjük a 1,5 fokos küszöböt, nem csak a szárazsággal kell számolnunk, de megszaporodnak az extrém esőzések és az USA-ban pusztító Florence-hez és Harvey-hoz hasonló hurrikánok is a jelentés szerint. A korallzátonyok várhatóan 70-90 százaléka elpusztul, beleértve a Nagy-korallzátonyt.
Ha sikerül 12 éven belül visszafogni, majd teljesen megszűntetni a károsanyag-kibocsátást, arra a hőmérséklet azonnal még nem fog tudni reagálni, és az előrejelzés szerint egészen biztos, hogy az emelkedés átlépi a 1,5 fokos küszöböt, de ha nem lesz utánpótlása az atmoszférába bocsátott szén-dioxidnak, akkor később visszasüllyed a határvonalra, és lehetséges, hogy idővel még jobban visszahűl.
A klíma-világjelentést a 2015-ös párizsi klímacsúcsot követően kezdték el összeállítani, három év kutatómunkája van benne. Akkor a klímacsúcson nem abban egyezett meg a résztvevő 197 ország, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fokon belül tartása az abszolút cél: a dokumentum szerint 2 Celsius fokon belül kell tartani a globális felmelegedést, és "törekedni kell" annak a 1,5 fokon belülre szorítására. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület viszont most világossá tette, milyen óriási különbséget jelent az a fél fok különbség. Eszerint 1,5 fokkal számolva 2100-ig 10 centiméterrel alacsonyabb tengerszint-emelkedés lenne valószínű, ami kb. 10 millióval kevesebb ember életét érintené, mint a 2 fokos emelkedés-hozta áradások. A Jeges-tenger évszázadonként csak egyszer olvadna fel teljesen a nyári hónapokban, az évtizedenkénti egy alkalommal szemben, és nem pusztulna el a korallzátonyok 100 százaléka - "csak" a fent már említett 70-90. És a növények beporzásában, így az emberiség élelmezésében óriási szerepet játszó rovarok helyzete is gyökeresen más lenne a két hőmérséklet-határnál: ha elérjük a 2 fokot, akkor kétszer olyan valószínű, hogy elveszítik az élőhelyük felét. 2 foknál a tengeri halászat 3 millió tonna halat bukna az óceánok savasodása és a víz zuhanó oxigénszintje miatt, ez kétszer annyi, mint amennyivel 1,5 fokán számolni kell.
A jelentés nem csak a lehetséges következményeket vázolja fel, amennyiben nem tudjuk megoldani a világ túlzás nélkül legnagyobb problémáját, de utat mutat ahhoz is, hogyan lehetne mégiscsak 1,5 fokon belül tartani a felmelegedést. A termőföld-használat és a technológiai váltás különféle koncepcióiban közös, hogy mindegyik elengedhetetlen része a bolygó újraerdősítése, az elektromos közlekedési eszközökre váltás és a széndioxid-megkötő techológiák elterjesztése.
A világpolitika alakulása ugyanakkor klímaszempontból kedvezőtlen: Donald Trump megígérte, hogy kilépteti az USA-t - a világtörténelem legnagyobb szén-dioxid kibocsátóját - a párizsi klímaegyezményből, és erős pozícióba került a brazil elnökválasztás első fordulójában Jair Bolsonaro, aki hatalomra kerülése után meglépheti ugyanezt, valamint megnyithatja az Amazonas esőerdőit az agráriparnak.
Majd akkor döntenek ausztrál katonák bevetéséről, ha aktuális lesz. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
