A francia parlament véglegesen elfogadta szerdára virradóra az új bevándorlási törvényt, amelynek megszavazása érdekében Emmanuel Macron államfő kormánya megállapodott a nacionalista jobboldallal.
Győzelemről beszél Le Pen
A szöveget a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőinek támogatásával fogadták el.
A baloldal szégyennek minősítette a történeteket, Le Pen viszont az általa vezett tábor "ideológiai győzelmeként" értékelte azt.
A France 24 szerint a vitatott új szabályokat azért adták hozzá a törvényhez, hogy megnyerjék a Nemzeti Tömörülés képviselőinek támogatását.
Ennek keretében többek között migrációs kvótákat vezetnek be, nehezebbé teszik a bevándorlók gyerekeinek a francia állampolgárság megszerzését, és késleltetik a migránsok hozzáférését a szociális juttatásokhoz. Emellett könnyebbé teszik a migránsok kiutasítását is.
A kompromisszumos szöveget a hét szenátorból és hét képviselőből álló parlamenti vegyes bizottság kedd éjjel fogadta el, elsősorban a külföldieknek járó szociális juttatások körül voltak nézeteltérések.
Ez a harmincadik, szigorításokat előíró bevándorlási törvény az elmúlt négy évtizedben Franciaországban.
A jobboldali többségű szenátus ezután 214 szavazattal 114 ellenében megszavazta a szöveget, a nemzetgyűlésben - ahol a kormány csak relatív többséggel rendelkezik - a jelen lévő 535 képviselőből 349-en szavaztak igennel, 186 nemmel voksoló ellenében.
A jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott, míg a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak.
"A többség egységes volt, és rendkívül erős intézkedéseket fogadott el egy olyan szövegről, amely tény, hogy nem tökéletes, hiszen egy megállapodás gyümölcse," mondta Gérald Darmanin belügyminiszter az MTI szerint, kiemelve, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Tömörülés szavazatai nélkül is átment volna.
Kormányzati források szerint a kormány három tagja, Clément Beaune közlekedési miniszter, Sylvie Retailleau felsőoktatásért felelős miniszter és Patrice Vergriete lakásügyi miniszter lemondásával fenyegetett kedd este, miután kiderült, hogy a Nemzeti Tömörülés is beállt a kormány javaslata mögé.
A kormánypártban keletkezett repedésekkel szembesülve a miniszterelnök kedd este elítélte a Nemzeti Tömörülés "durva manőverét", amelynek célja a kormányfő szerint a kormánytöbbség megosztása. Élisabeth Borne egyben felszólította a saját oldalát, hogy szavazza meg a szöveget.
"Ez egy szükséges és hasznos szöveg, amelyre vártak a franciák. Hatékony, és összhangban van a köztársasági értékekkel. A többség összefogott," írta a miniszterelnök a szavazás után az X közösségi oldalon.
Időközben Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter – tiltakozásul a törvény ellen – már be is nyújtotta a lemondását, és már nem is vett részt a kormány szerdai ülésén.
Emmanuel Macron államfő szerda este kétórás élő televíziós műsorban fejti véleményt az elfogadott törvényről.
Íme, a részletek
Ami a törvény részleteit illeti, a legnagyobb vita abban a kérdésben alakult ki, hogy mennyi legyen a franciaországi tartózkodás minimális időtartama a rendezett helyzetű, de nem európai állampolgárok számára ahhoz, hogy szociális juttatásokat kaphassanak. A jobboldal legalább ötéves legális tartózkodást írt volna elő a családi segélyek, a lakhatási támogatások és a fogyatékossággal élőknek járó juttatások utalásához.
A létrejött kompromisszum lényege, hogy különbséget tesz európai uniós és nem uniós állampolgárok között, illetve aszerint, hogy a kérelmező dolgozik-e vagy sem. Az új korlátozások nem vonatkoznak a külföldi diákokra, a menekültek pedig nem kaphatnak ilyen juttatásokat.
A kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét is legalizálta volna, munkavállalási és tartózkodási engedélyt adott volna nekik. Ezt a passzust a jobboldal nem támogatta, de az elfogadott szöveg lehetőséget ad a prefektusoknak, hogy egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül rendezzék ezen emberek helyzetét.
Becslések szerint mintegy 700 ezer feketén dolgozó külföldi tartózkodik az országban, akik elsősorban az építőiparban, a vendéglátásban, a takarítóvállalatoknál és egyéb nehéz fizikai munkakörökben dolgoznak.
A parlament kanadai mintára kvótákat vezet be, amelyek a következő három évre felső határt szabnak a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára.
A kormánypárt szerint az intézkedés alkotmányellenes, ennek ellenére beleegyezett annak megszavazásába azzal a kitétellel, hogy az alkotmánytanács véleményezése után kivehetik az intézkedést a szövegből.
Az illegális tartózkodás bűncselekményének visszaállítását is megszavazták a képviselők, de az nem vonhat maga után elzárást, kizárólag pénzbírsággal jár.
A jobboldal vonakodása ellenére a végső kompromisszumba bekerült a külföldi kiskorúak fogva tartásának tilalma is.
Szigorította a parlament a családegyesítés feltételeit, a külföldi diákoknak pedig ezentúl kauciót kell letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit.
Uniós trend a szigorítás
A France 24 értékelése szerint Macron centrista pártja és a konzervatív ellenzék közötti kompromisszum eredményeként megszületett törvény jobbra tolódást jelez. Ezzel párhuzamosan számos más európai országban szigorítják vagy szigorítani tervezik a migrációs politikát, és így próbálnak gátat vetni a szélsőjobboldal erősödésének.
Novemberben a német szövetségi kormány és a tartományok döntöttek a migrációs politika szigorításáról, például a szociális juttatásokhoz való hozzáférés jelentős korlátozásáról.
Németországban a többség elégedetlen a kormány menekültügyi politikájával egy szeptemberi felmérés szerint.
Az elutasított menedékkérők hazajuttatásában elért eredményeket 80 százalék ítéli rossznak vagy nagyon rossznak. A menekültügyi rendszer révén Németországba érkezett emberek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedését egyaránt 78 százalék tartja elégtelennek vagy nagyon elégtelennek. A németek 64 százalék úgy véli, hogy az eddiginél kevesebb menekültet kellene befogadni.
Ezzel párhuzamosan Hollandiában a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes Szabadságpárt nyerte meg az előrehozott parlamenti választásokat.
A párt megduplázta támogatását a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest, közel 2,5 millió ember szavazott rá. Az még kérdés, hogy képes lesz-e kormányt alakítani.
Ma pedig az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az uniós migrációs és menekültügyi paktumról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a paktum biztosítani fogja, hogy hatékony európai válasz álljon az unió külső határain fekvő tagállamok rendelkezésére az illegális migráció kezelésére.
"Mostantól az európaiak fogják eldönteni, hogy ki jöjjön az EU-ba, és ki maradhat, nem pedig az embercsempészek" - fogalmazott.
A megállapodás részleteiről itt olvashat:
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
