Az államháztartás központi alrendszerének I-VI. havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, mely az éves előirányzat 82,6%-a. Ezen belül a központi költségvetés 965,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 114,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,7 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
|
Így már csak az éves terv 82,6 százalékánál járunk Az egész évre tervezett hiány 984,6 milliárd forint - a hiány tehát az éves terv 82,6 százalékán állt, míg két hónappal ezelőtt még 97 százalékon állt a mutató, tavaly ilyenkor pedig 77,7 százalékon. A rengeteg egyedi, illetve évről évre változó lefutású tétel (pl. kamatfizetés, állami beruházások) miatt az évközi hiányszámnak nincs igazán információtartalma. Annak érdekében, hogy értékelni lehessen az államháztartás évközi helyzetét, az egyenleg helyett az egyes tételek részletes vizsgálatára van szükség. |
Az előző hónaphoz képest 132 milliárd forinttal nőtt a hiány - ez az adat jobb, mint az elmúlt évek júniusaiban közölt adat.
Gazdasági növekedés, pénztárgépek - így jön össze a cél?
A tavalyi és az idei év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták egyrészt a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai. Másrészt jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai, ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is. Ez utóbbi azonban egyidejűleg az önkormányzati alrendszer egyenlegét javítja - írja az NGM.
A gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek ugyanakkor javították az idei június végi költségvetési egyenleget. Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében várhatóan erőteljesebben érvényesülnek.
Az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket, ezért a hiány nagysága nem időarányos. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9%-a - írja az NGM.
A lakáshitelek és a személyi hitelek szerződéses összege is folyamatosan nő, egyre több hitelre van szükségük az embereknek. 
