Amerika a tűzzel játszik Ukrajnában

Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyre több amerikai szeretné, ha Ukrajna békét ajánlana.

Arra a kérdésre novemberben, hogy az Egyesült Államok (1) támogassa-e Ukrajnát „ameddig csak kell”, vagy (2) sürgesse Ukrajnát, hogy „a lehető leghamarabb keresse a béke lehetőségét”, az amerikaiak 48 százaléka az első lehetőséget választotta (58 százalékhoz képest júliusban), és 47 százalék választotta a második lehetőséget (a júliusi 38 százalékhoz képest).

A közvélemény-kutatás szerint novemberben 46 százalék volt azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna nem rendelkezik előnnyel a háborúban. Azok aránya, akik úgy vélték, hogy Oroszországnak van előnye, és azok aránya, akik úgy hiszik, hogy Ukrajna előnyben van, egyaránt 26-26 százalék volt.

Ez megmagyarázhatja, hogy az amerikaiak csaknem fele miért sürgeti Ukrajnát a béke megkötésére.

Olajat a tűzre

De ezen a héten az Egyesült Államok szinte összes nagy újságja és kábeles hírhálózata arról számolt be, a Biden-adminisztráció arra készül, hogy hamarosan legalább egy üteg Patriot föld–levegő rakétát küldjön Ukrajnának.

A Patriot rakétarendszert, jelentette a CNN, „várhatóan gyorsan leszállítják a következő napokban”. Mivel minden egyes üteg több, mint 1 milliárd dollárba kerül, és 90 fős legénységre van szükség a működtetéséhez, a Patriot lenne a legdrágább és legösszetettebb fegyverrendszer, amelyet Ukrajnába szállítanak.

„Ez jelentős lépés az Egyesült Államok elkötelezettségében”

– mondta Sean McFate, az Atlanti Tanács vezető munkatársa a Syracuse University Newsnak. Hozzátette: „a Patriot orosz reakciót fog kiváltani”, és ezt „az USA eddigi legeszkalálóbb akciójának” nevezte.

A bejelentés jelentőségét kommentálva Keir Giles, a Chatham House agytröszt munkatársa az NBC-nek azt mondta: „Láttuk, hogy az Egyesült Államok egyre több alapvető képességet szállít Ukrajnának, mivel világossá válik, hogy Oroszország »vörös vonalai« nem többek, mint blöff.”

Nem érdeklik a Fehér Házat a vörös vonalak

Joe Biden amerikai elnök 2021. decemberi nyilatkozatához híven, miszerint „nem fogadom el senkinek a vörös vonalait”, az USA szisztematikusan azonosítja és hajtja végre azokat az intézkedéseket, amelyekről a Kreml korábban azt jelezte, hogy katonai megtorlást fognak kiváltani a NATO ellen.

Áprilisban az Egyesült Államok segített Ukrajnának a „Moszkva”, a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajójának elsüllyesztésében. Ezt rövidesen követte annak bejelentése, hogy az amerikai hírszerzés aktívan segíti Ukrajnát abban, hogy orosz tábornokokat merénylet céljából vegyenek célba, valamint annak beismerése, hogy a Pentagon katonai személyzetet telepített Ukrajnába.

Az Egyesült Államok néhány hónap alatt ellátta Ukrajnát számos legfejlettebb fegyverrendszerével, köztük az M777 vontatott tarackkal, a HIMARS nagy hatótávolságú rakétarendszerrel, az M109 Paladin önjáró páncélozott löveggel, a HARM radarellenes rakétával és a NASAMS légvédelmi rendszerrel.

Moszkva másképpen gondolja

Az a várható bejelentés, hogy az USA most telepíti a Patriot rakétarendszert Ukrajnába, folytatná ezt az eszkalációs mintát, és halálos hazardírozást folytatna az atomfegyverrel rendelkező Oroszországgal.

Novemberben Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy ha

„a NATO, személyzettel együtt Patriot komplexumokkal látja el a kijevi fanatikusokat, akkor azok azonnal fegyveres erőink legitim célpontjává válnak”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán megismételte Medvegyev megjegyzéseit, mondván, a rakétarendszer „határozottan” Oroszország célpontja lesz.

Vlagyimir Dzsabarov, az Oroszországi Föderáció Tanácsa Nemzetközi Ügyek Bizottságának első elnökhelyettese szerdán leszögezte: „az USA közvetlen konfliktusba sodor minket a NATO-val. Különösen, ha leszállítják a Patriot légvédelmi rendszert.” Hozzátette, hogy az USA „valóban egy harmadik világháború szélére sodorja a világot”.

Az amerikai érvelés szerint Patriot rakéták Ukrajnába küldése indokolt, mivel Oroszország folyamatos rakétacsapásai az ukrán energetikai infrastruktúra ellen pusztító következményekkel jár az ukrán lakosság széles rétegeire nézve.

De a várható döntésről szóló beszámolóban az Amerika Hangja idézte Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagyot, aki megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok miért akarja lelőni az orosz drónokat, amelyek 5-20 ezer dollárba kerülnek, míg a Patriot rakéták egyenként több millió dollárba.

„A Patriot egy nagyon drága rendszer. Úgy gondolom, hogy a számukra félretett pénz nagy részét felhasználná, nagyon korlátozott megtérüléssel.”

Arra a következtetésre jutott: „Számomra a Patriot rossz válasz” az ukrán városok dróntámadásoktól való védelmére.

Lehetséges, hogy a valódi cél nem az ukrán városok védelme, hanem az, hogy lehetővé tegyék Ukrajna számára, hogy légi fölényre tegyen szert a támadó műveletek támogatása érdekében? A Patriot, az amerikai hadsereg legfejlettebb és legnagyobb hatótávolságú föld–levegő rakétája akár 160 kilométerről is képes lelőni repülőgépeket, beleértve azokat is, amelyek potenciálisan a Krím vagy az orosz szárazföld felett tevékenykednek.

A The Washington Post megjegyzi, hogy a lépés jelentős elmozdulást jelent Biden korábbi álláspontjához képest, miszerint az USA nem küld „fejlett” fegyvereket Ukrajnába. A kormányzat „állhatatosan ellenállt bizonyos fejlett fegyverek – köztük nagy hatótávolságú rakéták, vadászgépek és harckocsik – küldésének azzal az indokkal, hogy Oroszország szemében ez még mélyebbre vonná az Egyesült Államokat a háborúba, és az ilyen rendszerek karbantartása és üzemeltetése összetett.”

A neokon héják ütik a dobokat

Az amerikai neokonzervatív héják eközben további eszkalációért kiáltanak. A The Washington Postban megjelent véleménycikkében Max Boot azt követeli, hogy az USA

„adja meg Ukrajnának azt a képességet, hogy az oroszok által megszállt terület minden centiméterére lecsaphasson”

– ami Boot szerint a Krím félszigetet is magában foglalja.

Boot ezt írja: „A múlt héten Ukrajna kicsi, de szimbolikus módon vitte el a háborút Oroszországba. Ukrajna állítólag sugárhajtású drónokkal csapott le két légi támaszpontra Oroszország mélyén – az egyik mindössze 100 mérföldre van Moszkvától –, amelyeket az ukrán városok ellen rakétákat indító nagy hatótávolságú bombázók működtetésére használnak.”

Boot megjegyzi, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter „nem ítélte el a támadásokat”. Ebből arra a következtetésre jut:

„úgy tűnik, az Egyesült Államok álláspontja az, hogy ha az amerikai fegyverrendszereket nem alkalmazzák, és a támadások szigorúan katonai célpontokra összpontosítanak, akkor nem ellenzi a támadásokat.”

Végül arra a következtetésre jut: „a nagyobb hatótávolságú fegyverekhez való hozzáférés lehetővé teszi az ukránok számára, hogy hatékonyabban csapjanak le ilyen katonai célpontokra az oroszok által megszállt területeken. Ez magában foglalja a Krím félszigetet is.”

Mick Ryan nyugalmazott vezérőrnagy a Foreign Affairsben megjegyzi: „ha Ukrajna továbbra is nyerni tud a csatatéren, Kijev megpróbálhatja elszigetelni, és esetleg el is foglalhatja az egész Donyec-medencét és a Krím félszigetet. Mindkét terület visszafoglalása az ukrán kormány kinyilvánított célja. De még hosszú utat kell megtennünk, amíg Ukrajna eléri azt a pontot, ahol megszállhatja a Krímet.”

Az Egyesült Államok nagymértékben fokozza részvételét egy olyan háborúban, amely katasztrófát okozott az ukrán nép számára. Az ország gazdasága összeroppant, és az orosz hadsereg új stratégiája, amely az energia- és vízinfrastruktúra szétlövésére irányul, pusztító hatással van a hideg ukrán tél közepette.

Elmennek egymás mellett

A Fehér Ház számításai szerint az Oroszországra nehezedő egyre nagyobb katonai és gazdasági nyomás fokozni fogja az orosz oligarchián belüli megosztottságot, és ez a Putyin-kormány elleni palotapuccs révén megteremtheti a rendszerváltás lehetőségét.

Az orosz politikai establishmenten belül azonban jelentős erők vannak, amelyek agresszívabb választ követelnek az USA provokatív akcióira.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)