Az Egyesült Államok joggal tekintheti magát a „szabad világ vezetőjének”, de az idén nyáron közzétett fejlődési index sokkal hátrébb helyezi az országot a listán.
Mi van a kulisszák mögött?
Globális rangsorában az ENSZ Fenntartható Fejlődési Hivatala az USA-t a 41. helyre ejtette világszerte, a korábbi 32. helyéről. E módszertan – egy 17 kategóriából, vagy „célokból” álló kiterjedt modell, amelyek közül sok a környezetre és a méltányosságra összpontosít – az USA-t Kuba és Bulgária között helyezi el. Mindkét utóbbit széles körben fejlődő országnak tekintik.
A The Economist demokráciaindexe szerint az Egyesült Államokat mára már „hibás demokráciának” tartják .
A felmérések két problémát emelnek ki. Túl sok amerikai nem kapja meg a megfelelő szintű szolgáltatást az egészségügytől és az oktatástól. Ugyanakkor - ahogy a demokráciát fenyegető veszélyek egyre súlyosabbakká válnak -, az „amerikai kivételesség” iránti hit megakadályozza az országot, hogy őszinte önértékelést és korrekciót hajtson végre.
"A másik Amerika"
A Fenntartható Fejlődési Hivatal rangsorai abban különböznek a hagyományosabb fejlődési mérőszámoktól, hogy sokkal inkább a hétköznapi emberek tapasztalataira, így a tiszta levegőhöz és vízhez való hozzáférésre koncentrálnak, mintsem a vagyonteremtésre.
Tehát míg az amerikai gazdaság gigantikus mérete számít a pontozásban, az általa megtermelt vagyonhoz való egyenlőtlen hozzáférés is. Ha olyan elfogadott mérőszámok alapján ítéljük meg, mint a Gini-együttható, a jövedelmi egyenlőtlenségek Amerikában jelentősen nőttek az elmúlt 30 évben. Az OECD mérése szerint az USA-ban van a legnagyobb vagyoni különbség a G7 nemzetei között.
Ezek az eredmények az Egyesült Államokban tapasztalható strukturális egyenlőtlenségeket tükrözik, amelyek az afroamerikaiak esetében a legkifejezettebbek. Az ilyen különbségek a rabszolgaság megszűnésén és a Jim Crow-törvények hatályon kívül helyezésén túl is fennmaradtak.
Ez tükröződik a nem megfelelő egészségügyi politikákban, amelyek megdöbbentően csökkentik az átlagos amerikai várható élettartamot. Valóban, a rozsdaövezeti Detroit városában magasabb a csecsemő-halandóság, mint Botswanában.
Hanyatló demokrácia
Vannak más módszerek is egy ország fejlettségi szintjének mérésére, és ezek közül néhány esetében az USA jobban teljesít.
Jelenleg a 21. helyen áll az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának indexében, amely kevesebb tényezőt mér, mint a fenntartható fejlődés indexe. Az egy főre jutó átlagjövedelem – 64 765 dollár – jó eredmény és az átlagosan 13,7 év iskolában töltött idő az országot egyértelműen a fejlett világban helyezi el.
Rangsorolása azonban csorbát szenved olyan az értékelésektől, amelyek nagyobb súlyt helyeznek a politikai rendszerekre.
Az Economist demokráciaindexe most a „hibás demokráciák” közé sorolja Amerikát, amelynek összesített pontszáma Észtország és Chile között van. Nagyrészt a töredezett politikai kultúrája miatt elmarad a legjobb minősítésű „teljes demokráciától”. Ez a növekvő megosztottság leginkább a „republikánus” és a „demokrata” szövetségi államok eltérő útjaiban mutatkozik meg.
Noha a The Economist elemzői üdvözlik a hatalom békés átadását egy felkeléssel szemben, amely ezt megzavarni óhajtott, jelentésük nehezményezi, hogy egy idén januári közvélemény-kutatás szerint
csak az amerikaiak 55 százaléka gondolja úgy, hogy Biden legitim módon nyerte meg a 2020-as elnökválasztást - annak ellenére, hogy nincs bizonyíték széles körben elterjedt választói csalásra.
Amerikai kivételesség
Ahhoz, hogy megértsük az Egyesült Államok gyenge szereplését a különféle globális felméréseken, meg kell érteni az amerikai kivételesség érzését, az amerikai felsőbbrendűségbe vetett hitet a világ többi részével szemben.
Mindkét politikai párt régóta hirdeti ezt a hitet -, otthon és külföldön is -, de a „kivételességet” a republikánusok kiemeltebben kezelik. Ez volt a Republikánus Párt 2016-os és 2020-as nemzeti platformjának kiemelt gondolata („hiszünk az amerikai kivételességben”). Ez szolgált a rendező elvként Donald Trump fogadalma mögött is, hogy visszaállítja a „hazafias nevelést” Amerika iskoláiban.
Floridában - Ron DeSantis republikánus kormányzó lobbizása után – a szövetségi állam oktatási testülete idén júliusban jóváhagyta az amerikai kivételességben gyökerező szabványokat.
A kiválóság meghirdetésére - semmint arra való átfogó törekvés - arra ösztönzi az amerikaiakat, hogy fenntartsák a nemzeti teljesítmény elképesztő szintjének szilárd érzését – annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá az ellenkezőjét.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Enyhe emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
