Ma a Föld légköre 1,2 Celsius-fokkal melegebb, mint az ipari korszak előtt. Bár még nem értük el a Párizsi Megállapodásban meghatározott kritikus 1,5 Celsius-fokos határt, máris számos észrevehető változás történt. Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) 2022-es jelentése arra figyelmeztet, hogy a környezet változásai gyorsabban mennek végbe, mint ahogy a kormányok, intézmények és az emberek képesek lennének alkalmazkodni.
A bolygónk változó ökoszisztémái olyan szélsőséges környezeti eseményeket okoznak, amelyek hatással vannak az élelmiszer-ellátási láncokra, az emberi életre, valamint a gazdaságra és a politikára is.
Ahogyan az ENSZ idei klímajelentése fogalmaz: „Az éghajlatváltozás már most is mindenki fizikai és mentális egészségét károsítja a Földön, az emberiség fele már most sebezhető a vízellátás bizonytalanságával szemben, és több milliárd embert fenyeget a szélsőséges hőség, a vektorok által terjesztett betegségek és a globális felmelegedéssel összefüggő éhezés.”
Washington új stratégiája
Kamala Harris alelnök múlt szerdán bejelentette a Fehér Ház globális vízbiztonságra vonatkozó cselekvési tervét, amely közvetlen kapcsolatot teremt a vízhiány és a nemzetbiztonság között, valamint első alkalommal emeli a vízbiztonságot a külpolitika alapvető prioritásává.
"A vízbiztonság bizonytalansága a világunkat is kevésbé biztonságossá teszi" - mondta. "Az országok vagy közösségek közötti, korlátozott vízkészletekkel kapcsolatos viták előreláthatólag és kiterjeszthetően idővel fegyveres konfliktust válthatnak ki."
A bemutató eseményen Harris megjegyezte, hogy a vízhiány lassítja a nők és lányok kibontakozását „Világszerte a nők és lányok napi 200 millió órát vízgyűjtéssel töltenek” – mondta az alelnök.
Vízrendszerek elleni támadások
A világ népességének növekedésével és az éghajlatváltozással párhuzamosan ugrásszerűen nő a szakértők szerint a vízzel kapcsolatos erőszakos események száma. Az elmúlt három évben több mint 200 ilyen konfliktus történt a Pacific Institute adatai szerint, amely nyomon követi a vízzel kapcsolatos erőszakot világszerte.
"Az Oroszország és Ukrajna közötti erőszak és háború magában foglalja a polgári vízrendszerek elleni támadásokat és a víz fegyverként való felhasználását"
– szögezte le Peter Gleick, az intézet alapítója.
A Biden-adminisztráció cselekvési terve "egy, az egész kormányra kiterjedő megközelítés a globális vízbiztonság kezelésére" - mondta a kormány egyik magas rangú tisztviselője a VOA-nak.
Valóban, az Egyesült Államoknak már megvan a „teljes kormányra kiterjedő globális vízstratégiája”, amelynek célja egy vízbiztonságosabb világ megteremtése. A stratégiát négyévente frissítik és adják ki. A következő frissítés, amely az év végén esedékes, több mint 17 kormányzati ügynökség és osztály hozzájárulását fogja tükrözni.
Három oszlop
A globális vízbiztonsági cselekvési terv három pillérből áll: a vízhez és a higiéniához való egyetemes és méltányos hozzáférés biztosítása; a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás előmozdítása; valamint a vízbiztonságot előmozdító többoldalú fellépés biztosítása.
Ez azt jelenti, hogy az amerikai diplomáciai erőfeszítések beépítik a vízbiztonságot a fejlesztési programozásba és az infrastrukturális kezdeményezésekbe, beleértve a nemzetközi partnerekkel folytatott kezdeményezéseket is.
A megfigyelők üdvözölték a kezdeményezést.
Aaron Salzberg, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem Vízügyi Intézetének igazgatója, az amerikai külügyminisztérium vízügyi különleges koordinátora elmondta:
az Egyesült Államok jobb helyzetben lesz ahhoz, hogy megbirkózzon a valódi vízügyi kihívásokkal, amelyek az embereket érintik a földön.
Salzberg azonban megjegyezte, hogy a kezdeményezés a meglévő programok "újracsomagolása", és nem javasol strukturális változtatásokat vagy új erőforrások hozzáadását ahhoz, amit az Egyesült Államok már csinál.
"Természetesen nem tűz ki új célokat" - mondta a VOA-nak.
Mindazonáltal, ha nagyobb hangsúlyt fektetnek az Egyesült Államok műszaki szakértelmének külföldre történő bevetésére és a partnerekkel való adatmegosztásra, az korszakváltást jelenthet a partner országok számára, tette hozzá.
A földi rendszerek megfigyelési technológiáinak gyors változásával az Egyesült Államok segíthet más országoknak abban, hogy könnyen befogadják és felhasználják az adatokat, lehetővé téve számukra, hogy jobban nyomon kövessék, modellezzék és előre jelezzék, mi történik a vizükkel – emelte ki Salzberg. "Ez az első kulcsfontosságú lépés minden olyan ország számára, amely a vízbiztonság elérésére és az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére törekszik" – szögezte le.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,10 pontos emelkedéssel, 144 587,49 ponton nyitott szerdán. 
