Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az év elején India nyilvánosságra hozta az arktikus térségre vonatkozó nemzeti stratégiájának tervezetét. Tehát egy olyan hatalom számára is fontos lett a leolvadó térség, amely közelebb fekszik az Egyenlítőhöz, mint az Északi-sarkhoz.
Washington, Moszkva és Peking mára gyanúsan méregeti egymást a térségben, hiszen Kelet-Közép-Európában és Kelet-Ázsiában már amúgy is farkasszemet néznek egymással - ahogyan olyan területeken is, mint a kereskedelem, a kiberaktivitás és a világűr.
Az arktikus térségben folyó lökdösődés és rivalizálás még nem eszkalálódott veszélyes szintre. De a 8 tagú Arktikus Tanács, amelyet a régiós együttműködés fórumaként hoztak létre 1996-ban, nem tudja kezelni a növekvő geopolitikai feszültséget, mivel a mandátumában nem szerepelnek biztonságpolitikai ügyek.
Oroszország dominanciája
Az arktikus térség az egyetlen olyan műveleti terület a világ tengerein, ahol az amerikai haditengerészet harcértékét felülmúlja egy versenytárs. A katonai erőviszonyokat jól mutatja, hogy míg az oroszoknak 17 katonai bázisuk van a térségben (ebből legalább 6 új), aközben a nyugati szövetségnek csupán 14 (főként Alaszkában, Kanadában és egy-egy Norvégiában, valamint Grönlandon). Moszkva már 2014 végén létrehozta az Arktikus Stratégiai Parancsnokságot, amelynek központja a Murmanszk régióban fekvő zárt városban, Szeveromorszkban van – ez egyben Oroszország legerősebb flottájának, az Északi Flottának a központja is.
Moszkva bizony öles léptekkel modernizálja katonai bázisait, ahol a különleges egységek tavaly áprilisban végrehajtották első ejtőernyős gyakorlatukat 10 000 méter (!) magasságból. Putyin elnök 2020 márciusában írta alá azt a 15 éves fejlesztési tervet, amelynek keretében 2035-ig át akarnak adni négy regionális repteret és megépíteni 40 tengerjáró hajót.
Moszkva sorra erősíti meg katonai bázisait az északi útvonalon (Northern Sea Route, NSR). Sőt, az utóbbi hetekben felmerült a javaslat, hogy a hamarosan befejeződő Északi Áramlat II. gázvezetéket a Balti-tenger alatt Zirkon hiperszonikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók védelmezzék.
Késői kezdés, gyors folytatás Amerikában
Washington megkésve ébredt, és csupán 2018 májusában jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet feléleszti a költségvetési kiadások lefaragása miatt 2011-ben kispadra ültetett második flottát, arra hivatkozva, hogy Oroszország egyre „erőteljesebb” a térségben. Az amerikai haditengerészet műveleti vezetője, John Richardson szerint a második flotta feladata az USA keleti partjainak, valamint az Atlanti-óceán egész északi részének védelme.
2018 tavaszán a Pentagon nagy nehezen újraindította hadgyakorlatait is az arktikus térségben, és csak 2019-ben hozta nyilvánosságra Arktikus Stratégiáját. Az orosz katonai dinamika egyenesen oda vezetett, hogy Terrence O’Shaughnessy, az amerikai légierő tábornoka szerint az Egyesült Államok és Kanada elvesztette katonai előnyét az arktikus térségben.
De ahogyan a Foreign Policy május 20-i száma leszögezi, a Biden-kormányzat kiemelt figyelmet fordít a térségre, nem véletlenül látogatta meg Anthony Blinken külügyminiszter a napokban Grönlandot és Izlandot. A reykjaviki 12. Arktikus Tanács Miniszteri Találkozója előtt Blinken leszögezte, hogy Oroszország „törvénytelen tengeri igényeket támaszt, különösen az északi útvonal külföldi hajókra vonatkozó szabályozásával”.
A folyóirat 3 fejleményt emel ki:
-
Először: április 16-án Washington kiegészítő védelmi megállapodást kötött Norvégiával, amely lehetővé teszi az USA számára, hogy 3 légibázison és egy haditengerészeti kikötőben megerősítse az infrastruktúrát;
-
Másodszor: május 10-én a norvégiai Tromso kikötőjébe érkezett az amerikai Virginia-osztályú USS New Mexico (SSN-779) tengeralattjáró;
-
Harmadszor: a Pentagon és NATO szövetségesei a térségben intenzívebb haditengerészeti és légi hadgyakorlatokat hajtanak végre. Ennek keretében május 18-án az észak-atlanti térségben megkezdték az „Exercise Formidable Shield” fedőnevű hadgyakorlatot, éleslövészettel kísérve.
A „War on the Rocks” amerikai katonai folyóirat tavaly októberi írása szerint a Pentagon jelentősen megerősítette jelenlétét Alaszkában: növelte szárazföldi erőinek a számát és már több ötödik generációs vadászgépet állomásoztat ott, „mint a Föld bármelyik másik részén”.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
