A szingapúri Jun Wei Yeo július 24-én vallotta magát bűnösnek egy amerikai bíróságon. Yeo elmondta, hogy 2015 és 2019 között a kínai kormány ügynöke volt, fedősztoriként hamis konzultáns céget alapított, hogy adatokat és bizalmas információkat gyűjtsön a kínai hírszerzésnek. Fedőcégének a Resolute Consulting of Singapore nevet adta, hasonló cégnevet használva, mint amelyen egy neves amerikai kormányzati kapcsolati cég is funkcionál.
A LinkedIn csapdái
Ehhez a LinkedIn internetes közösségi portált használta, és könnyű dolga volt: az amerikai hírszerzést éppen otthagyó, magánszektorban elhelyezkedni próbálkozó exügynökök nemhogy egykori munkahelyüket, de gyakran még szakterületüket, sőt, ha még van nekik, titkos hozzáféréseiket is felsorolják jól fizető megbízások reményében.
Már 20 éves börtönbüntetését tölti Kevin Mallory is, aki tavaly bukott le. Ő, miután évekig szolgált a CIA-nál és a hadsereg hírszerzésénél, a DIA-nál, 230 ezer dolláros adóssdággal küzdött, amikor egy Michael Yang nevű ember megkereste a LinkedIn-en. Yang egy kínai think tank nevében érdeklődött, és Mallory külpolitikai szakértelmét szerette volna igénybe venni. És bár Mallory, mint azt később az FBI-nak maga is beismerte, gyanította, hogy Yang nem egy think tanknek dolgozik, ez nem zavarta. Elutazott hozzá Kínába, majd a sanghaji találkozójukat követő két hónapban 25 ezer dollár fejében kormányzati titkokat adott át neki.
Valóban, a kémügynökségek előszeretettel használják a közösségi oldalakat beszervezésekhez, amelyek között a LinkedIn számít az első számú célterületnek ─ állítják nyugati elhárító tisztek. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország hírszerző ügynökségei már riasztást is adtak ki a nagy számban előforduló megkeresések kapcsán, amelyek mögött legnagyobb részt kínai kémek állnak.
A németek is figyelmeztetnek
Több volt kormányzati tisztviselő kapott már „jól fizető” ajánlatot, többek között az Obama-kormány egy volt külpolitikai tisztviselője, a Fehér Ház egy képviselője, illetve egy dán külügyminisztériumi tisztviselő is. William R. Evanina, a külföldi kémtevékenységet monitorozó Nemzeti Kémelhárítási és Biztonsági Központjának igazgatója szerint a kínai hírszerzés számára jóval hatékonyabb az interneten keresztül intézni a beszervezéseket, mint a hagyományos módon, személyes úton, hiszen így egyszerre több ezer potenciális célpontot érhetnek el ahelyett, hogy kínai kémeket szállítanának a tengerentúlra egy-egy személy miatt.
A német elhárítás (BfV) már 2017-ben figyelmeztetett, és nyilvánosságra hozta azokat a közösségi oldalon létrehozott hamis kínai profilokat, amelyek segítségével a kínai kémek információkat gyűjtöttek német politikusokról és tisztviselőkről. A kínai kémek a lebuktatott profilok segítségével több mint tízezer személlyel léptek kapcsolatba, legtöbb esetben fejvadásznak, tanácsadóknak és tudósoknak adták ki magukat. A kilenc hónapig tartó vizsgálat kimutatta, hogy német állampolgárok ezreit, köztük magas rangú diplomatákat és politikusokat környékeztek meg a kínai hírszerzés hamis profilt használó ügynökei.
Kínai újságírók kiebrudalása
Az amerikai konzervatív körökben folyamatosan növekvő Kína-ellenes érzelmeket jól mutatja a Hoover Institution nevű agytröszt 2018-as jelentése. A kutatás 1930-as évek hangulatát idéző megállapításai szerint a kínai állampolgárok és a kínai származású amerikaiak potenciális nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az Egyesült Államok számára. A jelentés egyenesen leszögezi: „már nem elfogadható, hogy a Kínai Népköztársaság tudósai, újságírói, diplomatái és közhivatalnokai szabadon érintkezhessenek az amerikai társadalommal”.
Mára a jelek szerint beérett a gyümölcs, hiszen mintegy 40, az USA-ban dolgozó kínai újságíró pakolja a bőröndjeit, lévén, hogy az amerikai hatóságok nem hosszabbították meg a lejárt vízumukat. Az újságírók különböző amerikai városokban dolgoztak, és olyan vezető médiumoknak munkatársai, mint a Xinhua, a People’s Daily, a China Central Television, a China Global Television Network, és a China News Service. Februárban már 60 kínai újságírónak távoznia kellett az USA-ból, mert Washington létszám-korlátozásokat vezetett be a kínai állami médiumoknál.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
