A villamosenergia-termelésben felhasznált szén, ami a szénkereslet legnagyobb hányada, 2022-ben várhatóan valamivel több mint 2 százalékkal fog növekedni. Ezzel szemben az ipari szénfogyasztás várhatóan több mint 1 százalékkal csökken, elsősorban a gazdasági válság közepette visszaeső vas- és acéltermelés miatt.
Az IEA várakozásai szerint a globális szénfelhasználás 2025-ig a jelenlegi szinten marad, mivel a hagyományos piacokon tapasztalható csökkenést ellensúlyozza a feltörekvő ázsiai gazdaságok továbbra is erős kereslete. Ez azt jelenti, hogy a szén továbbra is a globális energiarendszer messze legnagyobb energiaforrása marad.
A 2022-re várt szénkereslet nagyon közel áll az IEA egy évvel ezelőtt a Coal 2021 című kiadványban közzétett előrejelzéséhez azzal együtt is, hogy a szénpiacokat azóta számos ellentétes erő bolygatta fel: a globális energiaválság közepette megemelkedett földgázárak növelték a szén energiatermelésben betöltött szerepét, a lassuló gazdasági növekedés viszont csökkentette a villamosenergia-keresletet és az ipari termelést. Emellett a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés is új rekordot döntött.
"A világ közel áll a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csúcspontjához, és elsőként a szén fog csökkenni, bár ott még nem tartunk" - mondta Keisuke Sadamori, az IEA energiapiacokért és energiabiztonságért felelős igazgatója. "A szén iránti kereslet makacsul tartja magát, és idén valószínűleg minden idők legmagasabb szintjét éri el, ami a globális termelésre is ösztönzőleg hat majd. Ezzel párhuzamosan viszont az energiaválság következményeként gyorsul a megújuló források kiaknázásának a növekedési üteme, az energiahatékonyságot javító technológiák, valamint a hőszivattyúk terjedése is. Ez a folyamat pedig az elkövetkező években mérsékelni fogja a szén iránti keresletet" - fejtette ki.
A nemzetközi szénpiacot az idén is feszes kereslet-kínálati egyensúly jellemezte az energiatermelés rekordnagyságú szénigénye miatt. A szén ára márciusban, majd júniusban is soha nem látott magasságokba emelkedett. A drágulást a globális energiaválság okozta feszültségek, különösen a földgáz árának szárnyalása, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi szállító Ausztráliában uralkodó kedvezőtlen időjárási viszonyok váltották ki.
Az orosz gázszállítás csökkenésének kitett Európa szénfogyasztása már a második egymást követő évben emelkedett. A becslések szerint azonban 2025-re már a 2020-as szint alá csökken.
A világ legnagyobb széntermelői - Kína, India és Indonézia - az idén termelési rekordot érnek el. A szénfelhasználás közép- és hosszútávú kilátásai miatt azonban a magas világpiaci árak és a széntermelők nagy nyeresége ellenére sem történnek exportorientált termelésnövelő beruházások.
Az előrejelzések szerint a szén iránti kereslet a fejlett gazdaságokban az elkövetkező években csökkenni fog, mivel a megújuló energiaforrások egyre inkább kiszorítják a szenet a villamosenergia-termelésből. Ázsia feltörekvő és fejlődő gazdaságai azonban növelni fogják a szénfelhasználást a gazdasági növekedés elősegítése érdekében, még azzal együtt is, hogy megújuló forrásokat is egyre többet használnak.
A kínai fejleményeknek lehet a legnagyobb hatásuk a globális szénkereslet kilátásaira, mivel Kína adja a szénkereslet több mint felét, 53 százalékát. Csak a kínai villamosenergia-ágazat a globális szénfogyasztás egyharmadát teszi ki. A szénfogyasztás Kínában 2021-ben erőteljesen nőtt, de a növekedés 2025-ig várhatóan viszonylag stabil marad, átlagosan évi 0,7 százalékos lesz, főként a megújuló energiatermelés növekedése miatt. 2022 és 2025 között várhatóan csaknem ezer terawattórával (TWh) nő a megújulóenergia-termelés Kínában. Eközben India szénfogyasztása 2007 óta megduplázódott, évi 6 százalékos növekedési ütemmel - és továbbra is India lesz a globális szénkereslet növekedésének motorja.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban a szénfelhasználás az előrejelzések szerint továbbra is csökkenő tendenciát követ, az Európai Unióban pedig 2025-ig jelentősen visszaesik.
Globális szinten az új megújulóenergia-termelés 2025-ig a villamosenergia-igény növekedésének közel 90 százalékát fedezi majd. Az atomenergia-termelés ennél kisebb mértékű növekedése mellett és a magas gázárak miatt a szénenergia-termelés 2025-ig kismértékben növekszik. Ezért - és mivel nincsenek olyan alacsony kibocsátású alternatívák, amelyekkel a vas- és acéliparban rövid távon számottevő mértékben helyettesíteni lehetne a szenet - a globális szénfelhasználás az elkövetkező években stagnálni fog.
(MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
