Egy Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjúból közölt részleteket kedden az Economist című, tekintélyes brit hetilap. Orbán a lapnak azt mondta, a demokráciák csak akkor lehetnek versenyképesek, ha csökkentik adósságfüggőségüket, és jobban odafigyelnek a termelésre.
A 75%-os foglalkoztatottsági ráta a cél
A magyar kormányfő a múlt heti londoni látogatásakor készített interjúban kifejti, hogy a demokráciáknak, ha versenyképesek akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell. Mindenekelőtt csökkenteniük kell az adósságfüggőséget, több figyelmet kell fordítaniuk a termelésre, és tisztességes állásokat kell teremteniük a kétkezi munkásoknak. Az eladósodottság Orbán szerint nemcsak gyengíti az országot, hanem a döntéshozatalt is akadályozza.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány a jelenlegi - az uniós átlag alatti - 56 százalékról az amerikai gazdaságra jellemző 75 százalékra szeretné emelni a foglalkoztatottsági rátát.
| A blog szerint a "posztkommunista" szó Orbán számára nemcsak jelző, hanem politikai struktúra is, törékeny politikai intézményekkel és gyenge pártokkal, és olyan gazdasággal, amelybe a régi elit bebetonozta magát a jól jövedelmező és erős kartellekkel és monopóliumokkal. |
A kormányfő szerint az 1989-es változások egyik "mellékterméke" a globalizáció volt, amely egyedülálló versenyesélyt kínált a szegény országoknak. "Azok a kevésbé fejlett országok, amelyek 20 éve mögöttünk voltak, most versenyképesebbek, mint mi (...) ezek a felzárkózó országok viszont nem demokráciák" - idézi a lap a miniszterelnököt.
"Az Unió a hibás"
Az interjúban Orbán az Európai Uniót is hibáztatja az alacsony gazdasági növekedésért és a strukturális támogatások lassú szétosztásáért, de elismerte, hogy mindennek a mentalitás is oka. Szerinte a legfőbb probléma a bizalom hiánya, ami az elmúlt húsz év "posztkommunista" korszakát jellemezte.
A gazdaságról szólva Orbán Viktor kijelentette: "Meg kell győznünk a vállalatvezetőket és a vállalkozókat arról, hogy az állam nem az ellenségük, és az általunk végrehajtott változtatások nem átmenetiek."
Az önkényuralom előhírnöke?
Az Economist a blogbejegyzés bevezetőjében azt írta, hogy Orbán Viktort bírálói "az önkényuralom előhírnökének" tekintik, akinek vezetése alatt a gazdaság "pillanatokon belül összeomlik". A bírálók ugyanakkor zömmel a kormányfő politikai riválisai.
Kikerültünk az intenzívről
A blog ugyanakkor emlékeztet arra, hogy miközben Magyarország a "veleszületett nemzeti cinizmussal birkózik", addig a külvilág továbblép. Az Economist blogja az interjúrészletekhez fűzött megjegyzésében azt írja, Magyarország gazdasági nehézségei súlyosak, a magyar gazdaság jobban ki van téve az euróövezeti káosznak, mint bármelyik környező ország, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Magyarország "már nincs az intenzív részlegen", ahol 2008-ban, az IMF-segélycsomag idején volt. Orbán Viktor zűrzavart örökölt, de - néha megkérdőjelezhető intézkedésekkel - ellenőrzés alá vonta a közfinanszírozást - állítja az Economist blogja. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a magyar választási rendszer "a győztes mindent visz" elvén alapul. A folyóirat szerint a Fidesz erőteljes felhatalmazást kapott 2010-ben, és azóta - támogatóinak helyeslése közepette - él is a stabilizációra és reformra szóló felhatalmazással.
Most már szeretik az oroszokat
A blogbejegyzés emlékeztet arra, hogy ellenzékben a Fidesz az orosz vezetés kemény kritikusa volt, mára azonban jelentősen megváltozott a hangnem. Orbán az interjúban kijelentette, hogy szerinte "a levegőben van az Oroszország és az EU közötti stratégiai szövetség".
Túl szigorúak Orbánhoz bírálói?
A bejegyzés szerzője azt írja, hajlamos elfogadni az orbáni politika és gazdaságszemlélet néhány elemét. Szerinte nem lehet túl szigorúnak lenni egy olyan vezetővel, aki nagyon erős mandátummal a háta mögött, ráadásul gazdasági vészhelyzetben átírja kicsit a szabályokat akkor, amikor a "régi európai országok" nyíltan megszegik a szabályokat, és a bankárok felelőtlenül viselkednek. A szerzőt aggasztja viszont Orbán hozzáállása Szlovákiához ("ne tegyünk úgy, mintha az etnikai különbségek nem lennének fontosak" - mondta a kormányfő az interjúban), valamint Oroszországhoz és Kínához.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
