A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint lassult az éves infláció májusban az áprilisi 5,7 százalékról 5,3 százalékra, áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek. Az elemzők 5,6 százalékos éves árváltozást jósoltak májusra. Részletes adatok >>
Kellemetlen meglepetést okozott a szesz és a dohány
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta, elsősorban az üzemanyagárak májusi csökkenése miatt volt várható az előző havinál alacsonyabb infláció. Hozzátette, hogy a KSH adatai szerint a vártnál kedvezőbb lett a tartós fogyasztási cikkek árának 0,3 százalékos csökkenése is, ugyanakkor negatív meglepetést jelentett a szeszesitalok és dohányáruk árának folytatódó emelkedése.
A Raiffeisen Bank elemzője az év hátralévő részében stabilan magas, 5,5 százalékos, vagy annál magasabb fogyasztói árindexekre számít. Előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2012-ben 5,5-5,6 százalék, jövőre pedig 4,5 százalék körül lehet.
Török Zoltán megjegyezte azt is: a hamarosan publikálandó új inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Banknak optimista várakozást kell megfogalmaznia ahhoz, hogy azt mondhassa, nem kell kamatot emelni.
A telefonadó és a tranzakciós adó is bekavarhat
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén az üzemanyagárak csökkenését emelte ki, mivel főként ennek tudható be, hogy a májusi inflációs adat alacsonyabb lett a konszenzusnál. Hozzátette, hogy a többi összetevő áralakulása is kedvező volt, még az élelmiszerek árának növekedése is viszonylag alacsony maradt, de ezek a tételek megfeleltek a várakozásnak.
A CIB Bank elemzője szintén arra számít, hogy a nyári, ősz eleji hónapokban a májusinál magasabb lesz az infláció, 6 százalék körüli értékek is lesznek, majd az év végére 5 százalék közelébe csökken a mutató. Az év közepi emelkedést egyrészt technikai okok, másrészt a telefonadó bevezetése indokolja - tette hozzá.
Jobbágy Sándor 2012-ben 5,6 százalék körüli éves inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a három százalékos inflációs cél fölött, 3,3 százalék körül lehet az átlagos érték. Megjegyezte, hogy a jövő évi várakozásban bizonytalanságot jelent a tranzakciós adó, amelynek egyelőre még nem ismert a végleges változata.
Adóemelés nélkül 3,1 százalék lett volna az infláció
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a viszonylag magas inflációt nagymértékben az adóváltozások okozzák, ezeket kiszűrve a drágulás csak 3,1 százalék lett volna. A szakértő arra számít, hogy a következő hónapokban 5,3-5,4 százalék körül alakulhat az infláció, amit az olajárak csökkenése kissé alacsonyabb pályán tarthat a korábbi várakozásoknál.
A közelmúltban bejelentett új adók növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet - közölte az elemző.
Várakozásai szerint szeptemberre 5,5 százalék fölé emelkedhet az infláció, de elképzelhető, hogy a korábban várt 6 százalékot nem éri majd el. Bázishatások miatt a drágulás decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet.
Suppan Gergely erre az évre átlagosan 5,4 százalékos inflációra számít, jövőre pedig 3,7 százalékosra.
Továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél, ezért az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik - közölte az elemző.
A dollár-forint többéves rekordszinten áll. 
