Soha nem látott összegű nyugdíjprémium kifizetéséről beszélt a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter, megerősítve lapunk számítását, melyben elsőként jeleztük, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb prémium érkezhet az idős honfitársaink számláira az év vége felé.
Beszámolója szerint idén 6 százalék feletti lesz a gazdasági növekedési üteme, majd hozzátette, hogy a Pénzügyminisztérium jelenleg 6,4 százalékot vár, az év elején becsült 4,8, majd az időközben módosított 4,3 százalékhoz százalékhoz képest. Egy 6 százalékos GDP-bővülés esetén tehát a miniszter szerint 50 ezer forint prémium járna minden nyugdíjasnak, akinek a havi járandósága legalább 80 ezer forint (ennek oka a prémium kiszámításának módja, amelynek részleteit laptársunk, az Mfor.hu cikkében próbáltuk közérthetően elmagyarázni).
Gulyás egy újságírói kérdésre - amely a jogosulti kört érintette - azt mondta, hogy "van egy törvény, e szerint fizetünk hét-nyolc éve nyugdíjprémiumot és idén is így fogunk tenni". Ez az állítás ebben a formában azonban "nem ül". A nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány vezette be egy 2009-es törvénymódosítással; ezzel az intézkedéssel váltották ki a 13. havi nyugdíjat, amit az akkori gazdasági helyzetre tekintettel töröltek el. Akkor rögzítették, hogy amennyiben a tárgyévben a GDP várható növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a különbözetet meg kell szorozni a novemberben esedékes rendes nyugdíj negyedével (de maximum 20 ezer forinttal, ami 80 ezer forintos nyugdíj felett adja ki egységesen a szorzót).
A tényleges kifizetésre azonban jóval később, 2017-ben került először sor, nem a miniszter által említett "hét-nyolc évvel ezelőtt", vagyis 2013-2014 környékén.
Addig ugyanis a gazdaság növekedése nem érte el a 3,5 százalékot. Utóbb, a Központi Statisztikai Hivatal revíziója alapján már találunk ennél nagyobb számot az előző évtized első felében - 2014-ben például meghaladta a 4 százalékot az ütem - de ezekre a felülvizsgálatokra csak évekkel később került sor. Tulajdonképpen abban tehát igaza van a miniszternek, hogy hét-nyolc éve is sor kerülhetett volna nyugdíjprémium kifizetésére - hiszen a KSH által rögzített, legutolsó adat szerint erre jogosultak lettek volna az idősek -, de az előbb említett okokból erre végül nem került sor.
Ezt tekinthetjük akár az állam egy fennálló adósságának az idősek felé.
A zárszámadási törvények szerint nyugdíjprémiumot először 2017-ben fizettet az állam, azóta csak tavaly - a járvány sújtotta válságév gyenge gazdasági teljesítménye miatt - nem került erre sor. A prémium kifizetését mindig kormánydöntés előzi meg, melyekben az elmúlt években az alábbi GDP-oldali szorzót rögzítették (vagyis a 3,5 százalék feletti részt):
- 2017: 0,6 százalék
- 2018: 0,9 százalék
- 2019: 1,1 százalék
Mint említettük, 2020-ban objektív okokból nem lehetett prémiumot fizetni (alábbi grafikonunkban ezért nem szerepel érték 2020-ra), idén viszont minden feltétel adott lesz a soha nem látott összegű utalásra. Ha a Gulyás Gergely által említett átlagosan 50 ezer forintból indulunk ki, akkor számításaink szerint a nyugdíjprémium teljes összegére több mint 100 milliárd forintot kellene biztosítani az idei büdzsében.
A kormány eredetileg 4,8 százalékos GDP-vel számolt erre az évre, ennek megfelelően állítottak be 53,4 milliárd forint céltartalékot a költségvetésben. Az egyik tényező - a GDP többlet - azonban közel a duplájára emelkedett időközben, ez okozza a forrásszükséglet közel megduplázódását. Ennek fedezetét vagy a tartalékokból tudja biztosítani a kormány, vagy a növekedési többlet fogja "kitermelni" a tervezetten felüli bevételek révén a forrást.
Az európai gáztőzsdén is csökkent az ár. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
