A Google-t a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA pénzeiből hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját. 1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page – a későbbi Google alapítók – áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adat-bányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról.
A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA vezetője 2012-ben közvetlenül vitatta meg Brin-nel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átviteli információit.
A Palantir útja
Egy hete pedig az a Palantir Technologies ment tőzsdére, amely mögött szintén az amerikai mélyállam áll. A cégbe már alapításakor beszállt a CIA kockázati tőketársasága, az In-Q-Tel, amely kizárólag az amerikai titkosszolgálat engedélyével fektethet be.
De mi a Palantir aduja? Nos, a cég olyan programot dolgozott ki, amely gigantikus mennyiségű adatot elemez – legyenek azok ujjlenyomatok, telefonhívások, emberi kapcsolatok, műholdfelvételek vagy banki kimutatások.
A Palantir rendszere feltérképezi és megjeleníteni a titkosszolgálati és bűnügyi elemzőknek a különböző információk közötti kapcsolatokat. Ezzel feltárhatnak rejtett kapcsolatokat, felfedezhetnek terrorista tevékenységeket, sőt előrejelezhetnek támadásokat.
Botrányok szereplője
A Palantir prediktív analitikai rendszerét már használják az amerikai polgári bűnüldözésben, de katonai célokra már bevetették Afganisztánban és Irakban is. Európában a dánok voltak az elsők, aki láttak fantáziát a Palantir elemzéseiben. A dán rendőrség és a hírszerzés 2016-ban 7 évre kötött megállapodást, hogy bevetik az amerikai cég prediktív analitikáját a terrorizmus elleni harcban.
De a szoftvert sötétebb politikai célokra is fel lehet használni, így a kisebbségek, avagy az ellenzék vezetőinek megfigyelésére. A Palantir már eddig is megjelent botrányok szereplőjeként, kiemelten az állítólagos részvétele a Cambridge Analytica műveletben, ahol részt vettek az amerikai elnökválasztás és a Brexit népszavazás befolyásolásában.
Az izraeli szál
A Palantir egy fő alapítója, Peter Thiel befektető abban a Carbyne nevű cégben is, amelynek tulajdonosai között találjuk az izraeli politikai és hírszerzői közösség prominens tagjait. A Carbyne szorosan együttműködik az izraeli katonai hírszerzés híres ’8200-as Egységével’, amely a kibervédelem mellett a palesztin civilek után is kutat „nyomásgyakorlási céllal”, valamint szemmel tartja az amerikai palesztinokat az amerikai társszervvel (NSA) történt kétoldalú megállapodás alapján.
A Carbyne megfigyelő rendszere 2018-ban kapta meg első amerikai megrendelését, ugyanabban az évben, amikor Kína szinte ugyanolyan jellegű tömeges megfigyelő programja életbe lépett.
A Palantir és a Carbyne között strukturálttá 2013-ban vált a kapcsolat, amikor az előbbi K+F központot nyitott Izraelben. A központ jelenlegi vezetője az a Hamutal Meridor, aki korábban a 8200-as Egységgel szoros kapcsolatban álló Verint igazgatójaként szolgált. A Verint-et korábban az amerikai elektronikus hírszerzés is felbérelte, hogy „backdoor (hátsóajtó) programot” rakjanak az amerikai távközlési rendszerekre és népszerű applikációkra.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
