Az amerikai Katonai Hírszerzési Ügynökség (DIA) a napokban tette közzé nyilvános jelentését Oroszország katonai képességeiről és nagyhatalmi aspirációjáról. A jelentés újjáéledő katonai hatalomként definiálja Moszkvát. Az egyre magabiztosabbá váló Kreml „rámenősen érvényesíti a nemzeti érdeket”, ugyanakkor a nemzetközi aggodalmak is kiújultak „egy militánsabb Oroszországgal” kapcsolatban.
Hogyan gondolkodik a Kreml?
A jelentés szerint ezek az aggodalmak összefüggenek a Kreml sikeres kampányával, amely révén megakadályozta Ukrajna NATO-csatlakozását „egy mesterséges szeparatista lázadás szításával Kelet-Ukrajnában”.
|
| Káncz Csaba |
Ez, és a szír beavatkozás arról árulkodik, hogy Moszkva továbbra is tart Washington lépéseitől, amelyeket felforgatónak tart mind belföldön, mind külföldön. A Kreml továbbra is Amerikát látja az Arab Tavasz és Ukrajna krízisei mögött fő mozgatóerőként.
Mindezekkel együtt Moszkva komolyan tart az iszlamista milicisták által jelentett veszélytől. A DIA szerint Moszkva veszélyérzete Pekinggel kapcsolatban „sokkal árnyaltabb”.
Míg a kétoldalú kapcsolatokat széleskörben dícsérik Moszkvában, az erőegyensúly eltolódását pontosan érzékelik. Nem véletlen tehát egyesek aggodalma, hogy Moszkva „Peking junior partnerévé” válhat és hosszú távon Kína újra katonai veszélyt jelenthet Oroszországra.
Hibrid háború über alles
A jelentés szerint Moszkva manapság „a háborúkat hadüzenet nélkülinek tekinti, amelyeket viszonylag korlátozott politikai célok elérése érdekében vívnak és számos területen zajlik, beleértve a világűrt és az információs teret”. Hozzá kell tennünk, hogy a hatályos orosz katonai doktrína a nyugati állásponttal szemben hivatalosan is a hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – hadviseléssel egyenrangú negyedik ágnak fogadja el az információs hadviselést. Az orosz módszer annyiból unikum, hogy hadászati és harcászati eszközként, hadszíntérként tekint a propagandára.
Érthető tehát a Nyugat idegessége, amikor az amerikai és francia elnökválasztással kapcsolatban továbbra is megválaszolatlan kérdések sorjáznak Moszkva szerepével kapcsolatban. A német elhárítás a héten tett bejelentése szerint arra számít, hogy Moszkva heteken belül – tehát a szeptemberi általános választások előtt - megkezdi komprimittáló anyagok kiszivárogtatását parlamenti képviselőkről. Berlin szerint az APT28 nevű hekker csoport - amelyet a nyugati elhárítás az orosz hírszerzés egy fedőcégének tart - 2015-ben 16 gigabyte nagyságú anyagot töltött le a német parlament 5600 számítógépéről.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
