A szavazókörökből távozók nyilatkozatai alapján készült becslés a PSD-nek 30,5, míg a PNL-nek 29 százalékos eredményt jósol. A rendszerkritikus USR-PLUS szövetség a voksok 16 százalékára számíthat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a voksok mintegy 5,7 százalékát szerezte meg. Az exit poll szerint hét párt, köztük egy új nacionalista alakulat, a 5,2 százalékra taksált Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lépheti át a parlamenti küszöböt.
A koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható, soha nem tapasztalt érdektelenség övezte Romániában a parlamenti választásokat, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ a következő négy évre az ország mintegy 19 millió szavazópolgára a kétkamarás bukaresti parlamentbe.
Helyi idő szerint 19 óráig a belföldi választói névjegyzékben szereplő polgárok alig 29,8 százaléka adta le voksát. Négy évvel korábban - amikor rekordalacsony részvétellel zárult a voksolás - este hétig a jogosultak csaknem 37 százaléka szavazott.
A magyarlakta térségek közül Szatmár (27,1 százalék), Kovászna (28,6 százalék) és Maros megyében (29,4 százalék) is az országos átlag alatt, Hargita megyében (34,4 százalék) pedig az országos átlag felett volt a részvétel két órával az urnazárás előtt.
A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) becslése szerint a magyar szavazók a román többségnél valamivel alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz, a négy évvel korábbi részvételhez képest viszont jelentős a lemaradás, ami a közösség parlamenti érdekérvényesítő erejét veszélyeztetheti.
Külföldön - a csaknem négymilliós román diaszpóra számára berendezett 748 szavazókörben - már szombat óta voksolnak. Külföldön, romániai idő szerint vasárnap 19 óráig, 238 ezer szavazatot adtak le, Magyarországon 1747-en szavaztak.
Az idei parlamenti választásokon tapasztalható távolmaradást a járványhelyzettel magyarázzák a hírtelevíziók által megszólaltatott szociológusok. A kijárási és gyülekezési korlátozások miatt a választási kampánynak nem sok jele volt az utcákon, a voksolás napján pedig a fertőzéstől való félelem is távol tartotta a szavazók egy részét az urnáktól, annak ellenére, hogy a hatóságok és a politikai szervezetek is egybehangzóan részvételre buzdították a polgárokat, mondván, hogy a voksolás nem növeli a fertőzés kockázatát.
