Az ENSZ közgyűlésén is kiemelt téma volt az orosz–ukrán háború

• Az Egyesült Államokban is képezhetik az Oroszország által indított háborúban védekező ukrán légierő pilótáit az F-16-os vadászgépek használatára – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden. A miniszter a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 15. miniszteri tanácskozását megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a washingtoni vezetés amerikai helyszínű kiképzéssel járul hozzá az úgynevezett F-16-koalíció – az Ukrajnát F-16-os gépekkel támogató országok – munkájához. Szólt arról is, hogy hamarosan megérkeznek Ukrajnába az Egyesült Államok által adományozott, M1 Abrams típusú harckocsik.
• Oroszország várja Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök októberi pekingi találkozóját – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, amikor kedden Moszkvában fogadta Vang Jit, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját, külügyminszert. „Arra számítunk, hogy októberben alapos kétoldalú megbeszélések lesznek Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között Pekingben, az orosz államfőnek az Egy övezet, egy út nemzetközi fórum rendezvényein való részvétele keretében” – mondta Patrusev. Korábban lapunk írta meg elsőként, hogy ezen a rendezvényen részt vesz Orbán Viktor magyar kormányfő is. Patrusev azt hangoztatta, hogy Oroszország és Kína megközelítése a modern világrend alapvető kérdéseiben és a kulcsfontosságú nemzetközi problémák ügyében megegyezik vagy közel áll egymáshoz. Hangsúlyozta az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapelvének fontosságát. Moszkva támogatásáról biztosította Pekinget Tajvan, Hszincsiang, Tibet és Hongkong kérdésében, amit az orosz hírügynökségek beszámolója szerint a kínai miniszter megköszönt. Patrusev azt mondta, hogy Kínát ezekben az ügyekben le akarják járatni. Az hangoztatta, hogy a Nyugat Oroszország és Kína ellen folytatott „kettős feltartóztatási” kampányának körülményei között különösen fontos az orosz–kínai egyeztetés és együttműködés további elmélyítése a nemzetközi színtéren.
• Ukrajna kedden azt kérte a Nemzetközi Bíróságtól (ICJ), hogy kötelezze Moszkvát jóvátétel megfizetésére, azzal vádolva Oroszországot, hogy „imperialista háborút folytat, le akarja törölni Ukrajnát a térképről és semmibe veszi a nemzetközi jogot”. „Oroszország háborút visel az országom ellen azzal a szörnyű ürüggyel, hogy Ukrajna népirtást követ el saját állampolgárai ellen. Ezt a hazugságot használja fel Moszkva, hogy igazolja agresszív fellépését, de valójában nem tud semmilyen bizonyítékot felmutatni, és kiforgatja a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt” – mondta Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője a keddi bírósági meghallgatáson. Korinyevics felszólította az ICJ-t, döntsön úgy, hogy joghatósággal rendelkezik az ügyben, és kötelezze jóvátétel megfizetésére Moszkvát a hamis ürüggyel történő invázióért. „Használhatja-e egy állam a népirtásra való hamis hivatkozásokat ürügyként arra, hogy városokat és civileket bombázzon, gyermekeket deportáljon? Tehetetlen a bíróság, amikor a népirtásra vonatkozó egyezménnyel ilyen cinikusan visszaélnek? A kérdésekre a válasz: nem” – érvelt Korinyevics.
• Az orosz agresszió elől menekülő ukránok számára biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelmi jogállás 2025 márciusáig történő meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük. Az uniós bizottság közleménye szerint a 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást. A testület úgy véli, hogy az átmeneti védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak. Kiemelték: a jogállás érvényességét meg kell hosszabbítani, mint „szükséges és megfelelő választ” a jelenlegi ingatag helyzetre, amely – mint írták – még nem kedvez az ideiglenes védelmet élvezők biztonságos és tartós hazatérésének.

• Az ENSZ közgyűlésén António Guterres főtitkár is felszólalt, úgy vélte, az olyan országok, mint Oroszország, az ukrajnai invázió nyomán „a bizonytalanság világát” teremtik meg mindenki számára, amely szerinte „életünk következő szakaszát indította el: történelmi szintű emberi jogi visszaélések, szétszakított családok, traumatizált gyermekek, összetört remények és álmok”.
• Joe Biden amerikai elnök szerint az ENSZ e heti összejövetelét „a háború árnyéka sötétíti be”, továbbá az ukrajnai inváziót „Oroszország provokáció nélküli, illegális hódító háborújának” nevezte. Szerinte egyetlen nemzet sem akarja jobban a háború végét, mint Ukrajna, és megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja Kijevet és annak erőfeszítéseit afelé, hogy „diplomáciai megoldást találjon egy igazságos és tartós béke megteremtésére”.
• Recep Tayyip Erdoğan török államfő ígéretet tett arra, hogy fokozza erőfeszítéseit abba az irányba, hogy Oroszország „diplomácia és párbeszéd útján” fejezze be ukrajnai háborúját.
• Elhagyta a fekete-tengeri, ukrajnai Csornomorszk kikötőjét egy ukrán gabonát szállító hajó – közölte kedden Oleszandr Kurbrakov ukrán infrastrukturális miniszter. A Resilient Africa háromezer tonna gabonával a fedélzetén kihajózott Csornomorszk kikötőjéből, és a Boszporusz felé tart - közölte a miniszter az X mikroblogon. Ukrajna az orosz fenyegetések ellenére tengeri folyosókat létesített mezőgazdasági termékei exportútvonalának céljára. Olekszandr Kubrakov szombaton jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a Resilient Africa és az Aroyat nevű hajók az ideiglenes folyosón át az ukrán kikötők felé tartanak. Az Aroyat még mindig Csornomorszkban tartózkodik, berakodás után Egyiptomba hajózik – tette hozzá a miniszter.

(MTI, The Guradian)