A testület az egész unióban idén várt növekedési kilátásokat rontotta a tavaly novemberi előrejelzésben még 0,6 százalékra (az euróövezetben 0,8 százalékra) jósolt bővülésről. Magyarország esetében az ősszel még 0,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre a bizottság. A végleges tavaszi előrejelzést a testület a tervek szerint májusban teszi közzé, a tavalyi adatok véglegesítését követően. A most kiadott időszakos elemzésben Magyarországgal kapcsolatban a bizottság emlékeztetett arra, hogy tavaly, elsősorban a jó exportteljesítmény miatt bővült a gazdaság, mégpedig a friss előrejelzés szerint 1,7 százalékkal. A belső kereslet tavaly negatív maradt, bár a csökkenés mértéke mérséklődött. A bizonytalanságok, a magas munkanélküliség és a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt növekvő eladósodottság miatt a háztartások fogyasztása sem mutatott fellendülést.
A tavalyi év második felében a gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a bizonytalanságokkal szemben, mint azt őszi előrejelzésének idején vélte a bizottság - derül ki a jelentésből. Ennek az idei növekedésre tett hatása azonban még bizonytalan, egyebek között azért, mert valószínűtlen, hogy megismétlődik a tavalyi bővüléshez hozzájáruló agrárteljesítmény-növekedés, amelynek háttere a gyengébb tavalyelőtti teljesítmény volt. A jelentés emlékeztetett arra, hogy a külső környezet rosszabb, mint még ősszel várták, mert Magyarország legnagyobb exportpiacai alacsonyabb mértékben bővülnek. Ennek érezhető hatásai vannak a növekedési kilátásokra, mert a magas exportarány miatt a magyar gazdaság nagyon nyitott - tette hozzá a bizottság.
Megemlítette a jelentés azt is, hogy a Malév közelmúltbeli csődje is negatív hatással lehet a szolgáltatások exportjára, illetve importnövekedéssel is járhat ezen a területen, bár a cég bruttó hazai össztermékhez (GDP) adott hozzáadott értéke korlátozott volt. A Mercedes autógyár a terveknek megfelelően ez év első felében megkezdi a termelést, és ezzel - a tavaly őszi előrejelzésben vártnak megfelelően - segíteni fog abban, hogy Magyarország növekvő piaci részesedéshez jusson. A prognózis szerint az első negyedévben a belföldi keresletet még érinteni fogja a pénzügyi szigor, amely részben az adócsökkentések miatti bevételkiesés korrigálása érdekében szükséges. A jelentés szerint az adócsökkentés hatását tavaly mérsékelte a magánnyugdíjalapok vagyonának áthelyezése az állami pillérbe.
A bizottság arra is kitért, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének teljes hatása - még a kormány és a bankszövetség tavalyi megállapodásának hatását is figyelembe véve - negatív a pénzügyi szektorra, és ez kihat a hitelkínálatra is. A negatív hatást ugyanakkor enyhíti, hogy a költségek viseléséből az állami szektor is kiveszi a részét, a bérkompenzációs rendszer révén pedig a vártnál kisebbek lesznek a cégek terhei. Az infláció idén 5,1 százalékos lesz Magyarországon és 2,3 százalékos uniós átlagban az előrejelzés szerint. A bizottság ezt jelentős részben a közvetett adók, köztük az áfa emelkedésének tulajdonítja, emellett a feltételezettnél magasabb olajáraknak és az útfenntartási támogatás csökkentésének.
A jelentést bemutató brüsszeli sajtótájékoztatón, egy kérdésre válaszolva Olli Rehn pénzügyi biztos jelezte, hogy a magyar pénzügyi politika uniós elemzése jelenleg is folyik, a testület kapcsolatban van az érintett hatóságokkal. Ami pedig a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat illeti, köztük a jegybank függetlenségére vonatkozót, azt emelte ki, hogy a magyar válaszok értékelésével a bizottság teljes testülete foglalkozik, és közös döntés születik majd az eljárás sorsáról. Rehn nem kívánta megelőlegezni a magyar válaszok múlt pénteki beérkezése óta zajló értékelés eredményét.
Különben véget vet a tűzszünetnek. 
