Törökország a hétvégén tett egy kísérletet, hogy megakadályozza a szíriai polgárháború fellángolását az ellenzéki kézen lévő Idlib tartományban, melynek kisebb-nagyobb részét úgy tűnik, Aszad elnök vissza akarja szerezni, és ehhez orosz vadászgépek aktív segítséget nyújtanak, noha korábban Oroszország azt szerette volna, ha nem kerül sor újabb harcokra, az Iszlám Állam legyőzési utáni status quo fennmarad.
Nem bírnak vele
Úgy tűnik azonban, Aszaddal nem lehet bírni, és mint kényszerű szövetségest, Oroszország jobbnak látja támogatni, annak ellenére, hogy a rendkívül brutális aleppói ostromnál is kegyetlenebb háború lehet ebből. A tartományban tartózkodik ugyanis Aszad teljes ellenzéke, békések és fegyveres lázadók egyaránt, és utolsó területüket vélhetően igen elszántan fogják védeni, miközben a nemzetközi közvélemény nem úgy tekint rájuk, mint az Iszlám Állam harcosaira, akiket senki nem sajnált.
Szabadságharc
Itt a fegyveresek egy kisebb része tekinthető csak terroristának, a többségük sokkal inkább szabadságharcos, akik nem akarják Aszad szörnyű diktatúrájának visszatértét. A sikertelen iráni-orosz-török tárgyalások után meg is indultak a hadműveletek, aminek következtében az ENSZ segélyezést koordináló szervezete szerint máris 30 ezren el kellett, hogy hagyják lakhelyüket. Összesen 800 ezer menekültre számítanak, egyúttal a szíriai polgárháború, sőt egyenesen a 21. század eddigi legnagyobb humanitárius katasztrófájára.
Régi menekültek
Az ellenzék által birtokolt területen, amely idlib tartomány nagy részét, valamint Latakia, Hama és Aleppo tartományok kis részeit tartalmazza, 3 millió ember él, felük már eleve menekült, Szíria más részeiről érkezett. Az ENSZ „emberminisztere”, azaz humanitárius koordinátora, Mark Lowcock szerint úgy kell kezelni a kialakulóban lévő helyzetet, hogy ne alakuljon ki a 21. század legtöbb emberéletet követelő humanitárius katasztrófája.
Új menekültek
A 30 ezer eddigi menekült egyelőre a terület még támadás alatt nem álló részeire húzódott, 47 százalékuk menekülttáborokba, 29 százalékuk rokonokhoz, 14 százalékuk saját maguknak kialakított táborokba, 10 százalék pedig lakást vagy szobát bérelt. A lázadók egyik vezetője szerint 95 százalékuk néhány településről származik Hama tartomány északi és nyugati szélén valamint Idlib tartomány déli részén, ezeket érték intenzív bombatámadások az elmúlt napok során. A területen kevés az ivóvíz, és a kormányerők illetve az ellenzék közötti átkelők lezárása miatt megemelkedtek az élelmiszerárak.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
