Meglehetősen nagy visszhangot kapott a hazai sajtóban 2015 végén, hogy a száz százalékban állami tulajdonú Eximbank egy célzottnak tűnő eljárásban 16 milliárd forintot bízott az akkor még ismeretlennek számító GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re. E pénzből két alap jött létre, az Exim Exportösztönző Magántőkealap 10 milliárd, az Exim Növekedési Magántőkealap 6 milliárd forinttal. A GB rövidítés a kockázatitőkealap-kezelő két tulajdonos nevének kezdőbetűit takarja: Gubicza Ágostonét és Boris Mihályét. Megbízásuk azért is került kereszttűzbe, mert Gubiczáról úgy hírlik, jó barátságban van a fideszes politikai elit tagjaival, az Index szerint ő vette el például Rogán Antal első feleségét és így neveli a miniszter első gyermekét is.
Azóta a két alapból egy lett, miután az Exim Növekedési Magántőkealap 2019. október 31-én beolvadt az Exim Exportösztönző Magántőkealapba. Tőkéje pedig ma már 56 milliárd, miután tavaly március végén az állam 40 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre benne – ahogy az az Eximbank honlapján olvasható. Boris Mihály egyébként még 2017 augusztusában kiszállt a GB & Partners-t tulajdonló GB Partners Vagyonkezelő Zrt.-ből, így azóta a kockázatitőkealap-kezelőnek kizárólag Gubicza a tulajdonosa.
Laptársunk érdeklődésére tavaly februárban az Eximbank azt válaszolta, hogy az akkor még két magántőkealap 7 cégbe fektetett be, amelyek együttesen 4 milliárd forint feletti exportárbevételt termeltek, 2018-as árbevételük pedig meghaladta a 10 milliárd forintot.
Az Eximbank a 2013-ban elindította saját tőkefinanszírozási programja alapján jelenleg tíz hazai és nemzetközi tőkealapban rendelkezik tulajdonrésszel, ezek 2019 végén együttesen 87,3 milliárd forintot értek - olvasható az állami tulajdonú hitelintézet tegnap, a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett tavalyi éves jelentésében.
Ha azonban az Országgyűlés az áldását adja, a jövőben bel- és külföldi ingatlanalapokba is tehet pénzt az Eximbank. Ezzel „finanszírozni tudná a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat, azzal, hogy ezen alapok tőkéjéből akár külföldön vásárolt ipari, idegenforgalmi, irodai, stb. ingatlanokfejlesztésében, üzemeltetésében kapjanak szerepet” – olvasható a kormány nevében Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett törvénymódosító javaslat indoklásában.
A jogszabályi változtatásra azért van szükség, mert a törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az Eximbank ingatlanalap(ok)ba fektessen, illetve ilye(neke)t gründoljon. Pedig, ha ezeket megtehetné, akkor – az indoklás szerint – a Magyarországon már sikeres ingatlanportfoliót kiépített és üzemeltető társaságok számára lehetővé tehetné, hogy kilépjenek a nemzetközi piacra, hasznosítsák a megszerzett piaci tudást, tapasztalatot, exportálják az innovatív hazai építőipari és egyéb termékeket, szolgáltatásokat, amelyek beépülnek a fejlesztendő, üzemeltetésre átvett külföldi ingatlanokba.
Stabil hozamok
Az ingatlanalapokra, illetve azok kezelőire a befektetői érdekek védelme érdekében minden országban szigorú szabályozás vonatkozik, így a jogi garanciák rendelkezésre állnak a befektetés megtérülésére vonatkozóan. A portfolió hozamának összetevői hasonlóak az értékpapíralapokéihoz, viszont azokéinál sokkal stabilabbak, jobban tervezhetők.
A hozam egyik összetevője az adott ingatlan értékváltozása, a másik pedig a bérletidíj-bevétel, ami az ingatlanalap hozamának meghatározó, stabil bevételt jelentő részét adja. Mivel általában a kereskedelmi ingatlanok hosszú távú, több éves bérleti szerződésekkel rendelkeznek, az ebből befolyó bérletidíj-bevételek előre tervezhetők. Ez ad stabilitást az ingatlanok értékének, és biztosítja az ingatlanalap kiegyensúlyozott növekedését.
A kockázatokat tovább mérsékli a diverzifikáció. Az ingatlanalap az ingatlanpiac különböző piaci szegmenseiben és eltérő földrajzi helyszíneken fektet be, amelyeket az egyéni befektető nem tudna megtenni – érvel a törvénymódosító javaslat amellett, hogy az Eximbank, mint befektető a befektetési portfólió építésénél a hazai és nemzetközi magántőkealapok mellett ingatlanalapba is helyezhessen tőkét, kihasználva az ingatlanpiac által kínált stabil hozamot és diverzifikációs lehetőségeket. Egy ingatlanalap méretéből adódóan sok elemből álló, jól strukturált ingatlanportfoliót képes felvásárolni, majd üzemeltetni, hasznosítani, ezért megfelelő szakértői felügyelet mellett viszonylag alacsony kockázatú befektetésnek tekinthető.
Sonnevend Pált titkos szavazással választotta meg a testület. 
