Az IMF egy belső, bizalmas dokumentuma szerint a valutaalap súlyosan alábecsülte azokat a károkat, amiket a megszorítási politika okozhat a görög gazdaságnak. Az IMF elismerte, hogy lazított a saját szabályain, hogy a görög államadósság mértéke kezelhetőnek tűnjön. Visszatekintve, Görögország a pénzügyi segélyhez szükséges négy feltételből csak egynek felelt meg.
A valószínűleg bekövetkező szabálytalanságokra akkoriban felhívta a figyelmet a szervezet vezető ügyvédje Sean Hagan, és az IMF több szakembere se volt meggyőződve, hogy a görög államadósság kezelhető méretű. Az IMF 2010-ben módosított a szabályain, hogy "különleges esetekben" a megszokottnál nagyobb hiteleket nyújthasson.
A Nemzetközi Valutaalap szerint azonban az Európai Unióval egyeztetett lépésekkel időt nyertek, hogy csökkentsék az eurózónát érő begyűrűző negatív hatásokat, és abban a helyzetben kevés más lehetőségük volt.
Nem csinálnák másképp
Poul Thomsen, az IMF pénzügyi mentőcsomagokért felelős főtárgyalója szerint ugyanabban a helyzetben most is ugyanúgy aláírnák a 2010-ben kötött IMF-megállapodást a görögökkel. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy külön interjúban úgy nyilatkozott, hogy a különleges beavatkozás nem minden követelményének feleltek meg, de hatalmas igény volt a segítségre.
A vezérigazgató szerint már megkezdték az újraértékelését annak, hogy mikor adhatnak különleges segítséget és a jövőben szigorúbbak lesznek az adósságráták értékelésében.
Az IMF 2010-ben társult az Európai Biztossággal és az Európai Központi Bankkal (EKB), hogy létrehozzák az úgynevezett gazdasági "trojkát", ami megszervezte a Görögországnak nyújtott első, 110 milliárd eurós mentőcsomagot. A gazdasági segítség ellenére Görögország már hat éve recesszióban van.
Az IMF a belső dokumentumát azután tette közzé, hogy annak tartalmáról beszámolt a Wall Street Journal napilap.
Az IMF elismerte, hibázott
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy belső elemzése elismerte, hogy a szervezet komoly hibákat követett el az elmúlt három évben a görögországi gazdasági válság kezelése során, de hangsúlyozták, hogy az adott helyzetben nem volt választási lehetőségük.
Két ukrán drón csapódott be és elsüllyesztett egy, az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom tulajdonában álló civil teherhajót a Fekete-tengeren. 
