Cornel Feruta, a szervezet megbízott főigazgatója Teheránban szólalt meg. A tisztségviselő azt követően nyilatkozott, hogy a fővárosban megbeszélést folytatott Ali Akbar Szalehivel, az iráni atomenergia-ügyi hivatal vezetőjével. Hangsúlyozta, hogy a NAÜ-re nem nehezedik külső nyomás.
Jön a fejlesztések újabb köre
Haszan Róháni iráni elnök szerdán bejelentette, hogy országa szeptember 6-tól visszalép a 2015-ös többhatalmi atomalkuban vállalt kötelezettségeinek újabb körétől, és az urándúsításhoz használt korszerű centrifugák fejlesztésébe kezd.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség júliusban jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértéket.
Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.
Trump nagy ötlete
Az Egyesült Államok azonban tavaly májusban felmondta az Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Egyesült Államok), valamint Németország között Bécsben megkötött megállapodást, és újból bevezette a szankciókat Teherán ellen. Erre válaszul azóta már Irán sem tartja magát a megállapodásban rögzített valamennyi kötelezettségvállalásához: májusban bejelentette, hogy nem tartja be az alacsonyan dúsított uránkészletnek és a nehézvízkészletnek az egyezmény által engedélyezett szintjét, majd július 8-án azt is közölte, hogy a megengedett szint felett, 4,5 százalékosra dúsít uránt.
A jelent derűsebben, a jövőt borúsabban ítélik meg a gazdasági szereplők. 
