4p

Afrika harmadik legnagyobb területű országa, Szudán a háttérben ultimátumot kapott Washingtontól a kapcsolatok normalizására Izraellel.  Márpedig a törékeny átmeneti kormányzat könnyen bele is bukhat Tel-Aviv elismerésébe, beláthatatlan következményekkel.  Káncz Csaba jegyzete.

Szeptember 15-én, a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között.

Szudáni életkép (Forrás: euronews)
Szudáni életkép (Forrás: euronews)

Az Arab-öböl menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket. A geopolitikai tengely kialakítása az USA szempontjából Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál.

Komoly előnyök

Nagy volt az öröm tehát a héten az izraeli sajtóban, amikor jelenthették, hogy nemcsak két arab minállam, hanem maga Szudán is kész normalizáni kapcsolatát Izraellel. Itt azért már Afrika harmadik legnagyobb területű országáról beszélünk, 44 millió lakossal, amely a beszámolók szerint Washingtontól ultimátumot kapott a kapcsolatok normalizására Tel-Avivval.

Az amerikai ultimátum komoly politikai és pénzügyi előnyöket kínál fel Khartoum számára, ha elismeri Izraelt.  Washington levenné Szudánt a terroristákat támogató országok listájáról, ahogyan az odautazást tiltó listáról is. Befektetői konferenciát rendezne Szudánban és támogatná a magánbefektetők megjelenését az országban. Nem utolsósorban pedig 300 millió dolláros gazdasági segítséget nyújtana, 3 milliárd dollár értékben pedig elengedne szudáni államadósságot.

Padlón a gazdaság

Szudánt jelenleg egy átmeneti katonai-civil kormány irányítja, miután tavaly a tüntetők megdöntötték Omar al-Basir elnök 29 éves uralmát. Az átmeneti kormány csak részleges legitimitással bír, az általános választások várhatóan csak 2022 végén lesznek megtartva. A jelenlegi miniszterelnök, Abdalla Hamdok korábban az ENSz közgazdásza volt.

Szudán gazdasága gyakorlatilag romokban hever. Idén júniusban az IMF egy kezdeti megállapodást kötött a kormánnyal, egyben bejelentve, hogy az ország államadóssága elérte a GDP 190 százalékát. Az infláció augusztusban 167 százalékon állt. S noha hivatalosan 1 amerikai dollár 57 szudáni fontot ér, a feketepiacon több, mint 180-at adnak érte.

Szudánt 1992-1996 közötti tevékenységéért rakta az USA a terrorizmust támogató országok listájára. Az akkori diktátor alatt szélsőséges iszlamista csoportok mellett Oszama bin Laden is az országban rejtőzött. Az ország még mindig a listán van, holott Khartoum 1996-ban kiutasította bin Ladent és a kormány a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után együttműködött a CIA-vel.

Bele is bukhat a kormány

Tavaly áprilisban zavarták el a diktátort véres tüntetések árán és a jelenlegi kormánynak már végképp semmi köze a terrorizmus támogatásához - sőt, viszonylag Izrael-barátnak tekinthető. De ha most nyilvánvaló amerikai politikai nyomásra elismerné Izraelt, akkor az iszlamisták és az elmozdított diktátor szunnyadó hálózata azonnal utcára vihetne tömegeket a kormány ellen.

Márpedig a törékeny kormányzat éppen nehéz időszakon van túl. Nemrégen sikerült megkötnie végre a békemegállapodást a darfúri régió lázadóival. A beszorult kormányzat most levihetné az eddig az állami kiadások 80 százalékát felemésztő katonai kiadásokat ennek a töredékére.

De egyelőre a katonaság a legerősebb politikai szereplő Szudánban és az izraeli miniszterelnök háttérjátszmája is csak növeli a belpolitikai feszültséget. Netanjahu ugyanis februárban úgy találkozott az egyik vezető, véreskezű szudáni tábornokkal, hogy az utóbbi erről előzetesen nem is tájékoztatta a miniszterelnökét. A katonaságnak jól jönne a nemzetközi elismerés, ha cserébe nem kellene bajlódniuk a demokratikus játékszabályokkal. A téma rendkívüli kényességét mutatja, hogy miután napvilágra került a tárgyalások híre, tüntetések törtek ki Szudánban.

Netanjahu miniszterelnök és a Fehér Ház tehát bölcsebben járna el, ha megvárná a 2022-es választásokat és azután tárgyalna a már teljesen legitim szudáni kormányzattal Izrael elismeréséről. Egy ultimátumnak kitett, törékeny kormányzat ugyanis könnyen bele is bukhat Izrael jelenlegi elismerésébe – beláthatatlan politikai következményekkel.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Együtt csengetett be Kármán András és Varga Mihály
Privátbankár.hu | 2026. július 17. 10:21
A tőzsdére vinnék a magyarok pénzét.
Makro / Külgazdaság Padlót fogott a román ipar
Privátbankár.hu | 2026. július 17. 10:06
A májusi az idei legrosszabb adat.
Makro / Külgazdaság Ennél többet vár Brüsszel a Magyar-kormánytól
Privátbankár.hu | 2026. július 17. 07:54
Nem elégedett az Európai Bizottság az új kormány reformjaival.
Makro / Külgazdaság Brüsszelben csak ámulhatnak a Budapestről érkező híreken
Csabai Károly | 2026. július 17. 05:43
Ez esetben azon, hogy az infláció júniusban csak négy európai országban lett alacsonyabb, mint nálunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Csak kicsit lehet rosszabb a helyezésünk az uniós országokat tekintve az Eurostat által kiszámolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében, amiről bizonyosságot a ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatokból kaphatunk. Üröm az örömben, hogy ehhez az is kellett, hogy a Magyar-kormány még fenntartsa az elődje által bevezetett piactorzító intézkedést, az árrésstopot.
Makro / Külgazdaság Ennek a felmérésnek örülhetünk: több mint három éves csúcsra pörgött az üzleti bizalom Magyarországon
Imre Lőrinc | 2026. július 16. 19:10
A vállalkozók nagyon bíznak az új kormányzatban, de már szeretnék látni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Az üzleti bizalom a VOSZ Barométer több mint 3 éves történetében sosem volt ennyire magasan, ez azonban még nem csapódik le a beruházási aktivitás ugrásszerű növekedésében.
Makro / Külgazdaság Vizsgálják Szijjártó Péter orosz kapcsolatait – ezek voltak a bejelentések a kormányszóvivői tájékoztatón
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 17:45
Csütörtök délután tartották a tájékoztatót.
Makro / Külgazdaság Ma még tankolhat a korábbi hatósági ár alatt, pénteken már nem biztos
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 11:49
Emelkedik a benzin és a dízel nagykereskedelmi ára pénteken, ezzel a kiskereskedelmi átlagárak átléphetik a korábbi rögzített árakat. A régió néhány más országában viszont lehet spórolni a tankoláson.
Makro / Külgazdaság Haaland öltönye és Szoboszlai csodanadrágja: így lesznek divatikonok a sztárfocistákból
Elek Lenke | 2026. július 16. 11:41
Manapság a leghíresebb sportolók márkahordozók és divatmodellek is egyben, és ez nemcsak a futball világában van így, hanem például a teniszben vagy a jégkorongban is. Minél figyelemreméltóbb teljesítményt ér el valaki a sportágában, minél magasabb a gázsija, annál többet kap egy-egy reklámszerződésért.
Makro / Külgazdaság Elsöprő a miniszterek támogatottsága, ők a legnépszerűbbek
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 09:08
A Medián felmérése szerint még a legmegosztóbb tiszás politikusoknak is kétszer-háromszor akkora a támogatói tábora, mint az ellenzőiké.
Makro / Külgazdaság Közel 30 százalékos fizetésemelés? Elképesztő számok jöttek ki a magyar költségvetési szektorból
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 08:30
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,7 százalékkal, míg a nettó fizetés 11,0 százalékkal nőtt 2026 májusában. A KSH adatai szerint az alacsony, 1,8 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 9,0 százalékkal emelkedtek, köszönhetően a kibővített családi és anyasági adókedvezményeknek is. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG