4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Afrika harmadik legnagyobb területű országa, Szudán a háttérben ultimátumot kapott Washingtontól a kapcsolatok normalizására Izraellel.  Márpedig a törékeny átmeneti kormányzat könnyen bele is bukhat Tel-Aviv elismerésébe, beláthatatlan következményekkel.  Káncz Csaba jegyzete.

Szeptember 15-én, a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között.

Szudáni életkép (Forrás: euronews)
Szudáni életkép (Forrás: euronews)

Az Arab-öböl menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket. A geopolitikai tengely kialakítása az USA szempontjából Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál.

Komoly előnyök

Nagy volt az öröm tehát a héten az izraeli sajtóban, amikor jelenthették, hogy nemcsak két arab minállam, hanem maga Szudán is kész normalizáni kapcsolatát Izraellel. Itt azért már Afrika harmadik legnagyobb területű országáról beszélünk, 44 millió lakossal, amely a beszámolók szerint Washingtontól ultimátumot kapott a kapcsolatok normalizására Tel-Avivval.

Az amerikai ultimátum komoly politikai és pénzügyi előnyöket kínál fel Khartoum számára, ha elismeri Izraelt.  Washington levenné Szudánt a terroristákat támogató országok listájáról, ahogyan az odautazást tiltó listáról is. Befektetői konferenciát rendezne Szudánban és támogatná a magánbefektetők megjelenését az országban. Nem utolsósorban pedig 300 millió dolláros gazdasági segítséget nyújtana, 3 milliárd dollár értékben pedig elengedne szudáni államadósságot.

Padlón a gazdaság

Szudánt jelenleg egy átmeneti katonai-civil kormány irányítja, miután tavaly a tüntetők megdöntötték Omar al-Basir elnök 29 éves uralmát. Az átmeneti kormány csak részleges legitimitással bír, az általános választások várhatóan csak 2022 végén lesznek megtartva. A jelenlegi miniszterelnök, Abdalla Hamdok korábban az ENSz közgazdásza volt.

Szudán gazdasága gyakorlatilag romokban hever. Idén júniusban az IMF egy kezdeti megállapodást kötött a kormánnyal, egyben bejelentve, hogy az ország államadóssága elérte a GDP 190 százalékát. Az infláció augusztusban 167 százalékon állt. S noha hivatalosan 1 amerikai dollár 57 szudáni fontot ér, a feketepiacon több, mint 180-at adnak érte.

Szudánt 1992-1996 közötti tevékenységéért rakta az USA a terrorizmust támogató országok listájára. Az akkori diktátor alatt szélsőséges iszlamista csoportok mellett Oszama bin Laden is az országban rejtőzött. Az ország még mindig a listán van, holott Khartoum 1996-ban kiutasította bin Ladent és a kormány a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után együttműködött a CIA-vel.

Bele is bukhat a kormány

Tavaly áprilisban zavarták el a diktátort véres tüntetések árán és a jelenlegi kormánynak már végképp semmi köze a terrorizmus támogatásához - sőt, viszonylag Izrael-barátnak tekinthető. De ha most nyilvánvaló amerikai politikai nyomásra elismerné Izraelt, akkor az iszlamisták és az elmozdított diktátor szunnyadó hálózata azonnal utcára vihetne tömegeket a kormány ellen.

Márpedig a törékeny kormányzat éppen nehéz időszakon van túl. Nemrégen sikerült megkötnie végre a békemegállapodást a darfúri régió lázadóival. A beszorult kormányzat most levihetné az eddig az állami kiadások 80 százalékát felemésztő katonai kiadásokat ennek a töredékére.

De egyelőre a katonaság a legerősebb politikai szereplő Szudánban és az izraeli miniszterelnök háttérjátszmája is csak növeli a belpolitikai feszültséget. Netanjahu ugyanis februárban úgy találkozott az egyik vezető, véreskezű szudáni tábornokkal, hogy az utóbbi erről előzetesen nem is tájékoztatta a miniszterelnökét. A katonaságnak jól jönne a nemzetközi elismerés, ha cserébe nem kellene bajlódniuk a demokratikus játékszabályokkal. A téma rendkívüli kényességét mutatja, hogy miután napvilágra került a tárgyalások híre, tüntetések törtek ki Szudánban.

Netanjahu miniszterelnök és a Fehér Ház tehát bölcsebben járna el, ha megvárná a 2022-es választásokat és azután tárgyalna a már teljesen legitim szudáni kormányzattal Izrael elismeréséről. Egy ultimátumnak kitett, törékeny kormányzat ugyanis könnyen bele is bukhat Izrael jelenlegi elismerésébe – beláthatatlan politikai következményekkel.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyon vezet a Tisza, de jön fel a Fidesz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 23. 07:29
A Medián júliusi méréséhez képest a Tisza támogatottsága 3 százalékponttal csökkent.
Makro / Külgazdaság Gyülekeznek a viharfelhők az Ausztriában dolgozó magyarok feje felett?
Kollár Dóra | 2026. szeptember 23. 05:43
Nehéz helyzetben az osztrák munkaerőpiac, és ezt a kint dolgozó magyarok is megérezhetik.
Makro / Külgazdaság Tényleg Matolcsy Györgyöt hallgatta ki a rendőrség
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:55
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen. Erről is beszélt a Klasszis Klub legutóbbi adásában Simor András volt jegybankelnök. 
Makro / Külgazdaság Hatalmas összeget utalt át a Világbank Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:51
A Világbank 841 millió dollárt utalt át Ukrajnának kanadai kormánygaranciával – közölte Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Telegram csatornáján kedden.
Makro / Külgazdaság Olyat tettek Varga Mihályék, amire negyed évszázada nem volt példa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:15
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.
Makro / Külgazdaság Újabb részletek derültek ki a készülődő vagyonadóról
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:55
Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.
Makro / Külgazdaság Lassuló béremelkedés, berobbanó beruházások: ez várhat a gazdaságra a kormányzati ciklus végéig
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:05
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.
Makro / Külgazdaság Ezt se teszi zsebre a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 16:29
A brit közadósság összege a vártnál sokkal nagyobb növekedéssel háromezer milliárd font közvetlen közelébe emelkedett augusztusban, a kedden ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint. A hazai össztermékhez (GDP) mért államadósságráta ezzel együtt is csökkent ugyan, de változatlanul jóval meghaladja a 90 százalékot.
Makro / Külgazdaság Hozzányúltak Varga Mihályék egy tabuhoz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:30
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken.
Makro / Külgazdaság Házkutatást tartottak az MNB-ügyben
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:19
Kedden házkutatást tartottak, de azt nem tudni, hogy az MNB-ben, vagy Matolcsy Györgyék környezetében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG