4p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Afrika harmadik legnagyobb területű országa, Szudán a háttérben ultimátumot kapott Washingtontól a kapcsolatok normalizására Izraellel.  Márpedig a törékeny átmeneti kormányzat könnyen bele is bukhat Tel-Aviv elismerésébe, beláthatatlan következményekkel.  Káncz Csaba jegyzete.

Szeptember 15-én, a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között.

Szudáni életkép (Forrás: euronews)
Szudáni életkép (Forrás: euronews)

Az Arab-öböl menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket. A geopolitikai tengely kialakítása az USA szempontjából Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál.

Komoly előnyök

Nagy volt az öröm tehát a héten az izraeli sajtóban, amikor jelenthették, hogy nemcsak két arab minállam, hanem maga Szudán is kész normalizáni kapcsolatát Izraellel. Itt azért már Afrika harmadik legnagyobb területű országáról beszélünk, 44 millió lakossal, amely a beszámolók szerint Washingtontól ultimátumot kapott a kapcsolatok normalizására Tel-Avivval.

Az amerikai ultimátum komoly politikai és pénzügyi előnyöket kínál fel Khartoum számára, ha elismeri Izraelt.  Washington levenné Szudánt a terroristákat támogató országok listájáról, ahogyan az odautazást tiltó listáról is. Befektetői konferenciát rendezne Szudánban és támogatná a magánbefektetők megjelenését az országban. Nem utolsósorban pedig 300 millió dolláros gazdasági segítséget nyújtana, 3 milliárd dollár értékben pedig elengedne szudáni államadósságot.

Padlón a gazdaság

Szudánt jelenleg egy átmeneti katonai-civil kormány irányítja, miután tavaly a tüntetők megdöntötték Omar al-Basir elnök 29 éves uralmát. Az átmeneti kormány csak részleges legitimitással bír, az általános választások várhatóan csak 2022 végén lesznek megtartva. A jelenlegi miniszterelnök, Abdalla Hamdok korábban az ENSz közgazdásza volt.

Szudán gazdasága gyakorlatilag romokban hever. Idén júniusban az IMF egy kezdeti megállapodást kötött a kormánnyal, egyben bejelentve, hogy az ország államadóssága elérte a GDP 190 százalékát. Az infláció augusztusban 167 százalékon állt. S noha hivatalosan 1 amerikai dollár 57 szudáni fontot ér, a feketepiacon több, mint 180-at adnak érte.

Szudánt 1992-1996 közötti tevékenységéért rakta az USA a terrorizmust támogató országok listájára. Az akkori diktátor alatt szélsőséges iszlamista csoportok mellett Oszama bin Laden is az országban rejtőzött. Az ország még mindig a listán van, holott Khartoum 1996-ban kiutasította bin Ladent és a kormány a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után együttműködött a CIA-vel.

Bele is bukhat a kormány

Tavaly áprilisban zavarták el a diktátort véres tüntetések árán és a jelenlegi kormánynak már végképp semmi köze a terrorizmus támogatásához - sőt, viszonylag Izrael-barátnak tekinthető. De ha most nyilvánvaló amerikai politikai nyomásra elismerné Izraelt, akkor az iszlamisták és az elmozdított diktátor szunnyadó hálózata azonnal utcára vihetne tömegeket a kormány ellen.

Márpedig a törékeny kormányzat éppen nehéz időszakon van túl. Nemrégen sikerült megkötnie végre a békemegállapodást a darfúri régió lázadóival. A beszorult kormányzat most levihetné az eddig az állami kiadások 80 százalékát felemésztő katonai kiadásokat ennek a töredékére.

De egyelőre a katonaság a legerősebb politikai szereplő Szudánban és az izraeli miniszterelnök háttérjátszmája is csak növeli a belpolitikai feszültséget. Netanjahu ugyanis februárban úgy találkozott az egyik vezető, véreskezű szudáni tábornokkal, hogy az utóbbi erről előzetesen nem is tájékoztatta a miniszterelnökét. A katonaságnak jól jönne a nemzetközi elismerés, ha cserébe nem kellene bajlódniuk a demokratikus játékszabályokkal. A téma rendkívüli kényességét mutatja, hogy miután napvilágra került a tárgyalások híre, tüntetések törtek ki Szudánban.

Netanjahu miniszterelnök és a Fehér Ház tehát bölcsebben járna el, ha megvárná a 2022-es választásokat és azután tárgyalna a már teljesen legitim szudáni kormányzattal Izrael elismeréséről. Egy ultimátumnak kitett, törékeny kormányzat ugyanis könnyen bele is bukhat Izrael jelenlegi elismerésébe – beláthatatlan politikai következményekkel.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az ÁKK még nem jelentette be hivatalosan a nagy összegű devizaadósság felvételét
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 19:24
Zártkörű értékesítés keretében rábocsátott a 2035-ös lejáratú dollárkötvényekre az Államadósság Kezelő Központ – írja a Bloomberg. Így az eredetileg egymilliárd dollár értékben kibocsátott kötvényekből most további 1,2 milliárd dollárnyit adtak el.
Makro / Külgazdaság Indul az olaj Horvátországból a Molnak
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 18:06
A Janaf közleményben tudatta, hogy már pakolják az olajat, amely szigorúan nem Oroszországból való. 
Makro / Külgazdaság 2022 szeptembere óta nem történt ilyen az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 15:43
Az Egyesült Államokban 2022. szeptember eleje óta a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a február 20-án végződött héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Igazán jó hírt kaptak az inflációról a szomszédunkban
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 14:12
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 2,0 százalékra lassult januárban a decemberben jegyzett 3,8 százalékról – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
Makro / Külgazdaság Közel másfél éve nem volt ilyen alacsony a fontos euróövezeti mutató
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 12:45
Januárban az előzetes becslésnek megfelelően mérséklődött az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.
Makro / Külgazdaság Ennek örülni fog, ha ma tervezne tankolni
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 11:30
A héten többször is drágultak az üzemanyagok, most végre megállt a trend. Igaz, az árak csökkenéséről még sajnos nem beszélhetünk.
Makro / Külgazdaság Megjöttek a végleges számok Berlinből, innen kellene elrugaszkodni
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 11:00
0,4 százalékkal nőtt a német GDP a negyedik negyedévben. 2025 egészében pedig a kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal – közölte a végleges adatokat a Destatis német szövetségi statisztikai hivatal.
Makro / Külgazdaság Merre mozdulnak Varga Mihályék az MNB-kamatcsökkentés után? Bod Péter Ákost és Pleschinger Gyulát kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 09:56
A jegybankban korábban elnökként, illetve a Monetáris Tanács tagjaként dolgozott két szakember március 4-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média 6. évfolyamban járó egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Tényleg nem is olyan magas az államadósságunk, de van egy kis gond
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 08:25
Bár egyes európai uniós tagállamok – jelesül Spanyolország, Belgium, Franciaország, Olaszország és Görögország – adóssága bőven meghaladja az országuk éves GDP-jét, sőt Japáné a 220 százalékot is, amihez képest a 75 százalék körüli magyar ráta nem is olyan vészes, csakhogy annak finanszírozása, a magas kamatok miatt nagyon sokba kerül.
Makro / Külgazdaság A kormány a szerb együttműködés felgyorsításával reagált a Barátság kőolajvezeték ügyére
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 07:45
Az iraki katonai szerepvállalást érintő parlamenti határozat és a szerb-magyar energetikai együttműködésről szóló kormányfői rendelet látott napvilágot a Magyar Közlönyben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG