Szeptember 15-én, a Fehér Ház gyepén írták alá az úgynevezett „Ábrahám Egyezményt” az USA, Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein között.
Az Arab-öböl menti kis királyságok számára a megegyezés magasabb szintű amerikai biztonsági garanciát jelent és a lehetőséget csúcstechnológiájú amerikai hadieszközök vásárlására - beleértve ötödik generációs vadászgépeket. A geopolitikai tengely kialakítása az USA szempontjából Kína, Irán és Törökország térségbeli feltartóztatására szolgál.
Komoly előnyök
Nagy volt az öröm tehát a héten az izraeli sajtóban, amikor jelenthették, hogy nemcsak két arab minállam, hanem maga Szudán is kész normalizáni kapcsolatát Izraellel. Itt azért már Afrika harmadik legnagyobb területű országáról beszélünk, 44 millió lakossal, amely a beszámolók szerint Washingtontól ultimátumot kapott a kapcsolatok normalizására Tel-Avivval.
Az amerikai ultimátum komoly politikai és pénzügyi előnyöket kínál fel Khartoum számára, ha elismeri Izraelt. Washington levenné Szudánt a terroristákat támogató országok listájáról, ahogyan az odautazást tiltó listáról is. Befektetői konferenciát rendezne Szudánban és támogatná a magánbefektetők megjelenését az országban. Nem utolsósorban pedig 300 millió dolláros gazdasági segítséget nyújtana, 3 milliárd dollár értékben pedig elengedne szudáni államadósságot.
Padlón a gazdaság
Szudánt jelenleg egy átmeneti katonai-civil kormány irányítja, miután tavaly a tüntetők megdöntötték Omar al-Basir elnök 29 éves uralmát. Az átmeneti kormány csak részleges legitimitással bír, az általános választások várhatóan csak 2022 végén lesznek megtartva. A jelenlegi miniszterelnök, Abdalla Hamdok korábban az ENSz közgazdásza volt.
Szudán gazdasága gyakorlatilag romokban hever. Idén júniusban az IMF egy kezdeti megállapodást kötött a kormánnyal, egyben bejelentve, hogy az ország államadóssága elérte a GDP 190 százalékát. Az infláció augusztusban 167 százalékon állt. S noha hivatalosan 1 amerikai dollár 57 szudáni fontot ér, a feketepiacon több, mint 180-at adnak érte.
Szudánt 1992-1996 közötti tevékenységéért rakta az USA a terrorizmust támogató országok listájára. Az akkori diktátor alatt szélsőséges iszlamista csoportok mellett Oszama bin Laden is az országban rejtőzött. Az ország még mindig a listán van, holott Khartoum 1996-ban kiutasította bin Ladent és a kormány a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után együttműködött a CIA-vel.
Bele is bukhat a kormány
Tavaly áprilisban zavarták el a diktátort véres tüntetések árán és a jelenlegi kormánynak már végképp semmi köze a terrorizmus támogatásához - sőt, viszonylag Izrael-barátnak tekinthető. De ha most nyilvánvaló amerikai politikai nyomásra elismerné Izraelt, akkor az iszlamisták és az elmozdított diktátor szunnyadó hálózata azonnal utcára vihetne tömegeket a kormány ellen.
Márpedig a törékeny kormányzat éppen nehéz időszakon van túl. Nemrégen sikerült megkötnie végre a békemegállapodást a darfúri régió lázadóival. A beszorult kormányzat most levihetné az eddig az állami kiadások 80 százalékát felemésztő katonai kiadásokat ennek a töredékére.
De egyelőre a katonaság a legerősebb politikai szereplő Szudánban és az izraeli miniszterelnök háttérjátszmája is csak növeli a belpolitikai feszültséget. Netanjahu ugyanis februárban úgy találkozott az egyik vezető, véreskezű szudáni tábornokkal, hogy az utóbbi erről előzetesen nem is tájékoztatta a miniszterelnökét. A katonaságnak jól jönne a nemzetközi elismerés, ha cserébe nem kellene bajlódniuk a demokratikus játékszabályokkal. A téma rendkívüli kényességét mutatja, hogy miután napvilágra került a tárgyalások híre, tüntetések törtek ki Szudánban.
Netanjahu miniszterelnök és a Fehér Ház tehát bölcsebben járna el, ha megvárná a 2022-es választásokat és azután tárgyalna a már teljesen legitim szudáni kormányzattal Izrael elismeréséről. Egy ultimátumnak kitett, törékeny kormányzat ugyanis könnyen bele is bukhat Izrael jelenlegi elismerésébe – beláthatatlan politikai következményekkel.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
