Az orosz beomlás magával rántja ezt a szomszédos térséget is

Az orosz-ukrán háború megdöbbentette a közép-ázsiai államokat.  Különösen azokat, amelyek a volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetség, a „Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének” (CSTO) tagjai a régióban, így Tádzsikisztánt, Kirgizisztánt és Kazahsztánt.

A CSTO tagjaként ugyanis Belarusz már aktívan segíti az orosz inváziót, felkínálva területét és laktanyáit.  Lehetséges tehát, hogy a CSTO többi tagját is felkérheti Moszkva az invázió katonai támogatására – különösen, ha a harcok elhúzódnak.  Mindenesetre a friss hírek szerint a Kreml gyorsított eljárásban ígér orosz állampolgárságot azon közép-ázsiai vendégmunkásoknak, akik hajlandók harcolni az ukrán fronton. 

Bár Kazahsztán szolidaritását fejezte ki Oroszországgal, esze ágában sincsen katonákat küldeni Ukrajnába.  Sőt, tegnap az „Air Astana” és a „Quazaq Air” is leállította oroszországi járatait, így a két ország között megszűnt a polgári légiközlekedés.

Megrendült térségbeli gazdaságok

Eközben Közép-Ázsia devizapiacai is forronganak a rubel értékének összeomlása miatt.  

Egy kirgiz törvényhozó már úgy becsüli, hogy a rubel beomlása és az orosz gazdaság megrendülése miatt a kirgiz vendégmunkások 70 százaléka hazatérésre kényszerülhet.  Márpedig ez alapjaiban rázhatja meg a kirgiz gazdaságot. 

A Világbank becslése szerint a kirgiz vendégmunkások hazautalásainak 83 százaléka származott tavaly az év első háromnegyed évében Oroszországból.  Tádzsikisztán esetében ez az arány 58 százalék.  Amikor nyolc éve a Nyugat visszafogott szankciókat vetett ki Oroszországra a Krím-félsziget annexiója miatt, a tádzsik vendégmunkások hazautalásai megfeleződtek.

Elképesztő adat, hogy napjainkban a vendégmunkások hazautalásai teszik ki a kirgiz nemzeti össztermék 31,3 százalékát! Tádzsikisztán esetében ez az arány 26,7 százalék.

A térség legnépesebb államaként Üzbegisztán is több millió vendégmunkást küldött Oroszországba, de a nemzetgazdasága kevésbé kitett a hazautalásaiknak, amely 2020-ban a GDP 11,6 százalékát tette ki.  A Világbank most a hazautalások 21 százalékos beomlásával számol.  Az üzbegisztáni hazautalások mintegy 55 százaléka egyébként Oroszországból származik. 

A kazah vendégmunkások hazautalásai Oroszországból a várakozások szerint a közeljövőben 17 százalékkal fognak esni.  De ennek hatása az uránban és fosszilis energiahordozókban dúskáló ország számára szinte elhanyagolgató lesz, tekintve, hogy 2020-ben ez a GDP csupán 0,2 százalékát tette ki.

De ezzel Nur-Szultán még nem tudta kihúzni magát a bajból.  A Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EEU) Kazahsztán is tagja, és a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 21 milliárd dollárt.  

Ráadásul több tízezer közép-ázsiai vendégmunkás dolgozott Ukrajnában is.  A kijevi tádzsik nagykövetség információi szerint 4000 főt tett ki az országban dolgozó tádzsik állampolgárok száma.  Becslések szerint ugyanilyen nagyságrendben dolgoztak üzbégek is a háború sújtotta országban.

A menekültek ügye

Közép-Ázsia egy rendkívül komplex régió, számos kockázati faktorral. Ide tartoznak: az Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti megoldatlan határkérdések, a bonyolult etnikumközi kapcsolatok, a növekvő víz- és termőföld hiány, a vallási szélsőségek jelenléte, a kábítószer kereskedelem és a szociális ellátás rendkívül alacsony szintje. Nem véletlen, hogy Oroszország geopolitikailag a térséget saját „lágy altestének” tekinti.

Ráadásul a Talibán tavalyi hatalomátvétele miatt már több ezer menekült Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba. Ez a tömeges exodus megterheli az egészségügyi és biztonsági személyzetet – különösen a COVID-járvány idején –, amely könnyen erőszakhoz vezethet egy olyan régióban, ahol egyébként is számos etnikum-közi és kulturális feszültséggócokat találunk. Komoly az aggodalom a régiós fővárosokban, hogy a Talibán militánsai menekültnek álcázva jutnak be Közép-Ázsiába és terjeszthetik a radikális ideológiát.  

Oroszország pontosan ezzel az érveléssel határolódott el afgán menekültek fogadásától.  Türkmenisztán pedig még a türkmén etnikumúakat sem fogadja Afganisztánból.  Kazahsztán több tízezer menekültet akart fogadni, de akkora volt a közfelháborodás, hogy a kormány gyorsan kifarolt eredeti terveiből.  

Az első Talibán kormány idején a mudzsahedin ideológiája gyorsan terjedt a térségben.  2001-es bukásuk után pedig az ujgur (East Turkestan Islamic Movement, ETIM), az üzbég (Islamic Movement of Uzbekistan, IMU) és a tádzsik (Islamic Movement of Tajikistan, IMT) iszlamisták a Talibánnal vállvetve harcoltak az NATO csapatok ellen. Többen szövetkeztek az iraki és szír radikálisokkal (Islamic State of Iraq and Syria, ISIS) és az Al-Kaidával is.