Oroszország az elmúlt 15 évben minden európai konfliktusában – Észtországtól Grúziáig – felhasználta az információs hadviselés elemeit mind a konfliktus előkészítéseként, mind a konfliktus ideje alatt. A jelenlegi ukrán háború sem képez kivételt.
Ahogyan a 2020 őszén lezajlott II. Karabahi Háborút a történelem első „drónháborújának” nevezhetjük, úgy a jelenlegi orosz-ukrán háború minden jel szerint az első „TikTok háborúként” vonul be hadtörténetbe. A katonák és a civilek valós időben raknak föl az oldalra fényképeket és videókat, miközben a háború információs tartalommá válik a különböző platformokon.
Ugyanazon sablon, más kimenetel
A Kreml ugyanazt a sablont használta a mostani háborújának előkészületeihez, mint a 2014-es krími és donyecki intervencióihoz. Ebben szerepet játszottak az offenzív információs műveletek, a rendszeresen ismételgetett tagadások, valamint a tömeges dezinformációs kampány. Ez alkalommal viszont jóval nehezebb volt Putyin elnök dolga, hiszen folyamatosan érkeztek a hírek a csapatösszevonásokról az ukrán határon, beleértve távol-keleti csapattestek átvezényléséről.
A Kreml mindkét esetben az oroszajkúak védelmét hozta fel alibiként, akiket meg kell védeni az „orosz-ellenes ukrán náciktól”. Putyin folyamatosan megpróbálta az ukránokat agresszorként beállítani a hazai és a nemzetközi közvéleménynek. De mindennek van határa: amikor az orosz elnök azt állította, hogy csapatai azért lépnek ukrán földre, hogy „a kijevi rezsim genocídiumától” védjék meg az embereket, ez már teljesen hiteltelen volt a világban.
Mi változott meg 2014-től napjainkig?
Nos, mára a Nyugat sokkal aktívabb lett a befolyásoló műveleteiben, az amerikaiak pedig a hírszerzési információk proaktív nyilvánosságra hozatalában, amelyekkel összezavarják és elhiteltelenítik az orosz narratívát. Mindezek eredményeképpen a Kreml mindeddig képtelen volt meggyőzni akár az ukránokat, akár a nemzetközi közvéleményt, hogy az ukrajnai inváziója igazolható lenne.
S noha több éves börtönbütetéssel szembesülnek, több ezer háború-ellenes tüntető jelenik meg szerte Oroszországban. Az OVD-Info, amely gyűjti az ezirányú információkat, 49 különböző orosz városban számolt be őrizetbevételekről.
Kikerülni az orosz korlátozásokat
A nyugati közösségi médiát üzemeltető vállalatok elkezdték segíteni az orosz közembert abban, hogy ki tudják kerülni a Kreml egyre erőteljesebb cenzori tevékenységét. A „Tor” nevű szoftver az internetes forgalmat egy elosztott szerverhálózatra tereli, így semlegesíteni tudja a weboldalak blokádját.
Mivel a Kreml blokkolja oldalaikat, a Deutsche Welle, a BBC és a Twitter linkeket tett közzé, amelyek orosz nyelvű utasításokkal a Tor-oldalaikhoz vezeti az olvasót. A „Virtual Private Network” (VPN) applikációk pedig lehetővé teszik az oroszoknak, hogy hozzáférjenek tiltott honlapokhoz – és ezeket több millióan töltötték le mostanság az Apple és a Google oldalairól.
A világ leggazdagabb emberének számító SpaceX-vezér és Tesla alapító, Elon Musk eközben „Starlink”-műholdakkal támogatja Ukrajna szélessávú internetkapcsolatát. Az orosz invázió miatt megszakadt az internetkapcsolat Ukrajna egész területén. Bár az oroszok megpróbálták azonnal zavarni a terminálokat, ezt Musk csapatának sikerült kikerülnie.
Így uralja Kijev a nyugati médiát
Ukrajna ügyesen vette át a nemzetközi média narratívája fölötti ellenőrzést többek között azzal, hogy rögtön a konfliktus kezdetétől számokat közöl mind az orosz, mind az ukrán tárgyi és személyi veszteségekről, azonnali beszámolókkal az orosz bombázások rombolásairól és videókkal a fogságba esett orosz katonákról.
Az ukrán információs hadviselésnek óriási szerencséje van Zelenszkij elnökkel, aki tüzes beszédeivel maga mellé állította a Nyugat politikusait és közvéleményét. Az ukrán vezető pontosan érti a képek erejét és terepszínű ruházatával egy hiteles, hősies ellenálló képét tudja kisugározni. Ehhez képest Putyin megjelenései kaotikusnak és inkompetesnek tűnnek.
Március 9-én Zelenszkij 5,1 millió Twitter-követőjével osztotta meg az oroszok által lebombázott mariupoli szülészet képeit. Mindez óriási politikai erővel bír a mai mediatizált világban.
Mindazonáltal Kijevet óvatosságra kell, hogy intse: a világ két legnépesebb országában, Kínában és Indiában az orosz narratíva áll nyerésre az információs háborúban, ahogyan a Globális Dél számos más országában is. Ukrajnának azt sem szabad elfelejtenie, hogy összességében a hadszíntéren dől el a háború. Eddig óriási meglepetésre sok csatát megnyert, de a háborúnak még nincsen vége.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. 
