Ellenséges akciónak minősítette pénteken az orosz külügyminiszter a Kreml elleni dróntámadást, melyre, mint mondta, Moszkva "kézzelfogható választ fog adni".
"Világos, hogy a kijevi terroristák nem hajthatták ezt végre a gazdáik tudta nélkül"
- fogalmazott újságíróknak Szergej Lavrov, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vesz részt az indiai Goában.
"Tisztában vagyunk ukrán és nyugati barátaink hazudozási szokásaival"
- tette hozzá.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő előző nap azt közölte, Moszkva szerint Washington áll a szerdai dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt.
It is reported that there were 2 explosions in the #Kremlin overnight.
— KyivPost (@KyivPost) May 3, 2023
Russian media say: “Tonight, the #Kyiv regime attempted to strike with UAVs on the Kremlin presidential residence.”
The Kremlin called the action a planned act of terrorism, an attempt on #Putin's life. pic.twitter.com/gqjdnlVH5q
A Fehér Ház az állítást hazugságnak minősítette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig azt közölte, Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
"Az ukrajnai konfliktus megoldása nem korlátozódik a demarkációs vonalakra; az okok globálisak" - szögezte le pénteken Lavrov, és azt vetette a nyugati országok szemére, hogy teljes hegemóniára törekszenek a térségben.
Lavrov továbbá felszólalt Afganisztán ügyében is, csatlakozva indiai és pakisztáni kollegái felszólításához, melyben a nők jogainak tiszteletben tartására hívták fel a kabuli tálib vezetést.
Az orosz tárcavezető továbbá leszögezte: az afganisztáni emberi jogi helyzet mellett figyelemmel kísérik a kábítószer-csempészet elleni küzdelmet is.
Mint ma reggeli, az alábbi dobozra kattintva olvasható elemzésünkben írtuk, az akció ebben a formában történt végrehajtása egyértelműen inkább Vlagyimir Putyin, illetve az orosz vezetés érdeke lehetett. Erre jutottak a különböző elemzők, illetve kutatóintézetek is értékelésükben.
Gyanús körülmény az is, hogy az orosz kormány kommunikációja igen gyors, egységes, és jól koordinált üzenetekkel kommunikál az akcióval kapcsolatban, miközben korábbi más váratlan, számukra kedvezőtlen katonai események után gyakran megkésve, össze-vissza kommunikált a Kreml (lásd mondjuk a Moszkva zászlóshajó elsüllyesztését, ahol néhány napon belül legalább három, részben egymásnak ellentmondó magyarázattal álltak elő orosz részről.) Mert az is kétségtelen, hogy ha valóban ellenséges drónok jutottak el a Moszkva belvárosáig, az orosz adminisztráció szívéig, Putyin hivataláig, akkor az igencsak rossz fényt vet az orosz légvédelemre és a biztonsági szolgálatokra is.
Lavrov e fenyegető megnyilatkozása is illik a sorba: ahogy várható volt, az oroszok egyértelműen Kijevre és Washingtonra akarják tolni a felelősséget a történtekért, a "merényletkísérletet" pedig a háború további eszkalációjára, vagy legalábbis annak lehetőségének lebegtetésére, jövendőbeli orosz akciók előzetes igazolására tervezik felhasználni.
(via MTI)
Az atomerőmű rendes üzemmódban működik tovább. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
