Liz Truss megválasztásának nagyon nem örülnek Moszkvában, újabb tűz volt az atomerőműben, Észak-Koreától vehetnek lőszert az oroszok. Háborús hírösszefoglaló.
Oroszország több millió tüzérségi lőszer és rakéta beszerzését készíti elő Észak-Koreától az amerikai hírszerzés információi szerint. Az, hogy Oroszország a sztálinista diktatúrához fordul, azt mutatja, hogy „az orosz haderő továbbra is súlyos ellátási gondokkal küszködik az ukrán fronton, részben a szankciók és az orosz import korlátozásai miatt” – mondta egy nevének elhallgatását kérő amerikai tisztviselő.
Észak-Korea az Ukrajna ellen indított orosz támadás óta szorosabbra fűzte viszonyát Oroszországgal: az észak-koreai vezetés az Egyesült Államokat tartja felelősnek a válság kiéleződéséért. Korábban felmerült, hogy Észak-Korea munkásokat küldene az Ukrajnától elfoglalt területek újjáépítéséhez, illetve az ország a két szeparatista kelet-ukrajnai „népköztársaság” függetlenségét is elismerte.
Az amerikai hírszerzés azt is megerősítette, hogy augusztusban iráni drónok érkeztek Oroszországba. A szállítmány része lehet annak az erőfeszítésnek, hogy Oroszország több száz iráni pilóta nélküli repülőgépet tervez venni Irántól. Arról is érkeztek viszont hírek, hogy az oroszok „technikai problémákat” tapasztaltak a leszállított iráni drónokkal kapcsolatban, így ezek egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A Herszon térségében zajló ukrán offenzíva miatt leállították az orosz megszálló hatóságok a régióban tervezett, az Ukrajnától való elszakadáshoz, illetve esetlegesen az Oroszországhoz való csatlakozáshoz jogalapot biztosítani próbáló népszavazásokat. Továbbra is nehéz tisztán látni, hogyan haladnak az ukrán hadműveletek a herszoni fronton, az ukránok a jelentések alapján több helyen is komoly nyomást helyeznek az orosz védelmi vonalakra, ám jelentős áttörésre eddig nem került sor.
A donbaszi fronton az ukrán erők több helyen is visszavertek kisebb orosz támadásokat, maguk pedig a front több pontján is foglaltak el stratégiai fontosságú pontokat. A nyugati szakértők szerint a herszoni térségre helyezett nyomás miatt az oroszok jelentős erőket csoportosítottak át Donbaszból a déli frontra, így megnyílhat a lehetőség az ukránok számára, hogy keleten is elkezdjenek területeket visszafoglalni.
Le kellett kapcsolni a zaporizzsjai atomerőmű tartalék áramvezetékét, miután tüzérségi találatok miatt tűz tört ki a létesítmény területén. Ez a vezeték volt az utolsó, amely az erőművet az ukrán villamosenergia-hálózattal összekötötte. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség még mindig a helyszínen tartózkodó képviselői szerint az eset nem érintette az egyetlen, még üzemelő reaktor összeköttetését az erőmű többi részével, így a többi reaktor biztonsági funkcióhoz szükséges áram továbbra is rendelkezésre áll, és a vezetéket a tűz eloltása után újra áram alá fogják helyezni.
Liz Truss brit miniszterelnökké választását Moszkvában lesújtva, Kijevben örömmel vették tudomásul. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta: „Nem állítanám, hogy a dolgok még rosszabba fordulnának, mert nehéz elképzelni ennél is rosszabbat. De sajnos ezt nem lehet kizárni.” Ehhez képest különböző ukrán politikusok az új kormányfőt üdvözlő üzeneteket tettek közzé a közösségi médiában, Zelenszkij elnök pedig arról beszélt, hogy „várja az együttműködés megkezdését”:
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt – áll az indoklásban.
A Kopint-Tárki kutatóintézet szerint 2027 még viszonylag könnyű év lesz a kormány számára a költségvetés szempontjából. Az intézet vezérigazgatója, Palócz Éva tisztességesnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést, de tudja, hogy ebbe a szakszervezetek nem egyeznének bele. Az intézet a GDP-növekedés, az infláció és a hiánycél tekintetében is optimistább a kormánynál. Ami a világgazdaságot illeti, a legmeghatározóbb bizonytalansági tényező jelenleg az olajár.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
