A süllyedő szigetországok helyzete egyre több szakértőt és laikust foglalkoztat világszerte.
Érdekes és a klímaváltozás környezetre gyakorolt hatásait tekintve meglehetősen aktuális kérdést járt körül friss cikkében a Conversation. A lap a szélsőséges éghajlati változásoknak kitett, süllyedő szigetországok – mint a Csendes-óceánban Hawaii és Ausztrália között meghúzódó Tuvalu, Kiribati és a Marshall-szigetek vagy az Indiai-óceánban elterülő Maldív-szigetek – eltűnés utáni jogi státuszát igyekezett felderíteni.
A Föld felszíne évmilliárdok óta alakul – a gyakorlatban tehát nem meglepő, hogy szigetek tűnnek el vagy éppen jönnek létre. A klímaváltozás ütemének felgyorsulásával azonban kézzelfoghatóbb közelségbe, pontosabban belátható időn belülre került bizonyos területek teljes megsemmisülése. Nem véletlen, hogy a tengerszint emelkedésével területi veszteségeket szenvedő, lassan eltűnő államok lakosainak sorsa évtizedek óta foglalkoztatja nem csak a helyieket, a környezetvédőket és a tudósokat, hanem az egész világot. Arról viszont, hogy ezek a szigetországok jogilag akkor is államnak tekinthetők-e, ha fizikai valójukban megsemmisülnek – vagyis elsüllyednek –, ritkán esik szó.
Probléma, amit már nem lehet a szőnyeg alá söpörni
A tengerek és óceánok térhódítása miatt a következő évtizedekben többmillió ember veszítheti el otthonát, megélhetését, identitását és kultúráját. Az államiság elvesztése viszont mindezeken felül számos jogtól fosztaná meg a szigetországok egykori lakóit: például a természeti erőforrások ellenőrzése feletti jogtól vagy éppen a különféle nemzetközi szervezetekben betöltött szerepüktől – fejtegette cikkében a lap.
A Maldív-szigetek madártávlatból – ma még paradicsom, de néhány évtized múlva víz alatti csodavilág lehet Fotó: DepositphotosÁllam vagy nem állam, ez a kérdés
Egy állam létezéséhez a nemzetközi jog szerint alapvetően négy elem szükséges: terület, népesség, független és hatékony kormány, valamint a nemzetközi kapcsolatok fenntartásának képessége. Ebből kettő: a terület és a népesség azonnal elvész, ha egy sziget elsüllyed. A másik kettő pedig előbbiek nélkül nehezen működne.
Ugyanakkor a gyakorlatban számos példa van arra, hogyha egy állam egyszer megalakult, akkor is létezik, ha a fennmaradásához szükséges feltételek egy része veszélybe került vagy sérült. Ilyen például Jemen, ahol a 2014-es húszi hatalomátvétel óta polgárháború dúl.
A terület és a népesség elvesztése viszont annyira súlyos csapás egy állam számára, hogy nem egyértelmű, vajon a nemzetközi jog a süllyedő szigetországok esetében is ilyen rugalmasan értelmezheti-e az államiság fennmaradásának tényét – írta a Conversation.
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) mindenesetre az államok éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről kifejtett véleményében úgy fogalmazott: ha egy állam egyszer létrejött, az egyik alkotóelem eltűnése nem feltétlenül jár együtt az államiság elvesztésével. Az viszont nem egyértelmű, hogy az ICJ pontosan mire gondolt, ezért a kérdés, hogy mi történik az állammal, ha a fennmaradásához szükséges több elem is megsemmisül, továbbra is nyitott.
Mi lehet a megoldás?
A mindössze 26 négyzetméteren elterülő Tuvalu – ami népességét tekintve a második legkisebb ENSZ-tagállam, a Vatikán és Nauru után pedig a legkevesebb lakost magáénak tudó ország – nem bízta a véletlenre fennmaradását. Ausztráliával 2023-ban írta alá a falepili uniós egyezményt, ami biztosítja lakói számára a méltóságteljes és zökkenőmentes migráció lehetőségét Ausztráliába úgy, hogy közben Tuvalu szuverenitása és függetlensége nem sérül.
A 2024-ben hatályba lépett szerződés értelmében évente 280 tuvalui lakos kaphat klímavízumot Ausztráliába, amivel ott élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak. Emellett Ausztrália minden téren anyagi segítséget nyújt a klímakatasztrófa elleni harchoz, valamint az élhető körülmények fenntartásához, ami az oktatástól kezdve a telekommunikációs és közlekedési hálózat fenntartásán és fejlesztésén át gyakorlatilag minden területre kiterjed. A 280 fős éves limitre egyébként a megállapodást aláíró felek szerint azért van szükség, hogy Worldometer adatai szerint 9464 lakost számláló Tuvalu ne ürüljön ki néhány éven belül teljesen.
Az, hogy a korlátozás jó döntés volt, a közelmúltban be is bizonyosodott: a július 18-án lezárult első körös igénylés során ugyanis a tuvalui lakosság 80 százaléka folyamodott klímavízumért. A szerencsés 280-at, akik még idén áttelepülhetnek Ausztráliába, sorsolás útján választják ki – számolt be róla július végén a Live Science.
Előrejelzések szerint, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a tengerszint-emelkedés, úgy a négy szigetből és öt korallzátonyból álló óceániai állam egész területe víz alá kerülhet 2050-re: az átlagos tengerszint feletti magasság ugyanis csak két méter.
Tuvalun egyébként már évekkel ezelőtt elkezdték a digitalizálást: a szolgáltatások – beleértve a kormányzati szolgáltatások – online áthelyezését, értékeik digitális térbe mentését, a terület virtuális újrateremtését.
A Maldív-szigeteken, ahol az átlagos tengerszint feletti magasság a legtöbb szigeten alig egy méter, más megoldásokban bíznak. Az egyik lehetséges opció, amit jelenleg is tesztelnek, a szigetek területének mesterséges emelése – hogy ellenállóbbak legyenek a környezeti hatások, ezzel együtt a folyamatos tengerszint-emelkedés ellen. Emellett mesterségesen feltöltött szigetek – mint például Hulhumalé vagy a Riu atoll – létrehozásával is kísérleteznek, ezek kialakítása és fenntartása a tengerfenékről felpumpált homokkal azonban rendkívül költséges és energiaigényes.
A négy négyzetkilométer hosszú Hulhumalét például 1997-ben kezdték építeni, hogy enyhítsék a fővárosban, Maléban elharapódzó lakhatási válságot. A több fázisból álló feltöltésnek köszönhetően mára a szigetcsoport negyedik legnagyobb szigete lett: 2019-ben több mint ötvenezren éltek rajta. Az első fázis nagyjából 63 millió dollárt emésztett fel (mai árfolyamon körülbelül 21 milliárd forintot), míg a 2015-ös második szakaszra – ami egy ifjúsági központ építését is magába foglalta – 50 millió dollárt irányoztak elő. Néhány éve 130 millió dolláros lakásépítési projekt indult Hulhumalén, ami jól mutatja, hogy a mesterséges szigetek karbantartása és fejlesztése folyamatos és nagy összegű befektetéseket igényel.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Oroszország szerdán közölte, hogy továbbra is várja Washington hivatalos válaszát Vlagyimir Putyin elnök javaslatára, miszerint a két ország közösen tartsa fenn az utolsó még érvényben lévő orosz–amerikai fegyverzetkorlátozási szerződést, amely kevesebb mint két hónap múlva lejár.
Újra fellángoltak a harcok Thaiföld és Kambodzsa között több vitatott határszakaszon, és mindkét fél a másikat hibáztatja. Thaiföld légierejét kambodzsai katonai létesítmények ellen is bevetették. Az újraéledő összecsapások komolyan próbára teszik az amerikai elnök által júliusban közvetített tűzszünetet. A két ország közötti határvita még a XX. század elejére nyúlik vissza.
Japán vadászgépeket küldött légterébe, hogy megfigyelje a határainál közös járőrözést végző orosz és kínai bombázókat – közölte a japán védelmi minisztérium kedden késő este, a tokiói és pekingi kapcsolatok közötti fokozódó feszültség közepette.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Indonézia között júliusban létrejött kereskedelmi egyezmény, miután Jakarta visszalépett több, a megállapodás részeként vállalt kötelezettségétől – közölte kedden egy amerikai tisztviselő.
Jelentős összegről lehet szó. 
