A legmagasabb rangú amerikai tábornok május 21-én búcsúztatta a West Point Katonai Akadémia végzős osztályát. Mark Milley szerint "A ma létező vagy a fejlődés előrehaladott szakaszában lévő különféle technológiák érettsége, ha kombinálják, valószínűleg önmagában megváltoztatja a háború jellegét. Robottankokkal, robothajókkal és robotrepülőgépekkel fogunk harcolni”. Milley szerint minden technológia fölött áll a mesterséges intelligencia (AI), amely „a legmélyebb változást eredményezi az emberiség történetében”.
Valóban, a negyedik ipari forradalom a hadviselést is megújítja, a háború szabályait pedig teljesen átírja. A jövő harcterein olyan önálló rendszerek jelennek meg, amelyek képesek maguktól tervezni, valamint a világról, önmagukról és az adott helyzetről alkotott véleményük alapján alkalmasak a kulcsfontosságú döntések villámgyors meghozatalára.
Washington egy évtizede kezdte
A Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a „Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az okos fegyverek kifejlesztésére szakosodott. Ezzel párhuzamosan fut az AI katonai hasznosítására szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) is. Washington egyben kiemelt figyelmet fordít az AI és a nemzetbiztonság kapcsolatának alakulására is.
A NATO AI befolyása az orosz–ukrán összecsapásokban
Az AI hozzájárul a kibertér felfegyverzéséhez és a kiberhadviselés új szintre emeléséhez a modern harctéri forgatókönyvekben. Míg egyes felhasználási területei, mint például az adatelemzés skálázása, az adatfúzió, a mélyhamisítások, a kibervédelem már kiforrott, az autonóm fegyverrendszerekben és más összetett működési alkalmazásokban való felhasználása kialakulóban van.
Az AI-t agresszíven használják dezinformáció terjesztésére az orosz–ukrán háborúban. Gépi tanulási algoritmusokat használnak arra, hogy felerősítsék a félrevezető és hamis tartalmakat a közösségi médiaplatformokon, például a megszálló erőkről készült, meghamisított videókat és hamis élő közvetítéseket. Másrészt anomáliák észlelésére, dezinformációk azonosítására és kiberbiztonságra is használják. Az AI természetes nyelvi feldolgozó algoritmusokat, gépi tanulást és mély tanulást használ a szöveges adatok, képek és videók anomáliáinak azonosítására.
Oroszország állítólag nem csak a csatatéren, hanem a kibertérben is használ mesterséges intelligencia-kompatibilis rendszereket, Ukrajna kritikus infrastruktúráit célozva meg. Az orosz trollfarmok mesterséges intelligencia-kompatibilis rendszereket használnak emberi arcok létrehozására hamis propagandista személyek számára a közösségi média platformokon. A NATO-országok mesterséges intelligencia segítségével is segítették Ukrajnát az ilyen mesterséges intelligencia-alapú támadások ellen.
A magánszektor szerepe
A magáncégek is szerepet játszanak a kibontakozó AI-csatatérben. Az amerikai vállalatok, mint például a Snorkel AI - egy adattudományi platform -, elérhetővé tették szolgáltatásaikat a szövetségi hatóságok számára a rendellenes jelek és az ellenséges kommunikáció észlelése érdekében, hogy nagy értékű információkhoz jussanak hozzá a jobb döntéshozatal érdekében.
Hasonlóképpen Ukrajna ingyenes hozzáférést kapott a Clearview Al arcfelismerő szoftverhez, amelynek adatbázisa kétmilliárd, orosz közösségi média platformokról feltérképezett fényképből áll. Ezt a szoftvert az orosz haderők felderítésére, a halottak azonosítására és a dezinformáció kibertérben való terjedésének mérésére használják. Az AI elemzési potenciálját már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is kiaknázták a vállalatok. 2021 decemberében egy térinformatikai cég, a SpaceKnow azt állította, hogy katonai jelenlétet észlelt Jelnában, egy ukrán határon fekvő oroszországi városban.
A nagy teszt
Az orosz–ukrán konfliktus a mesterséges intelligencia átvételének próbatételévé vált a modern hadviselésben. Az Egyesült Államok a konfliktust számos AI-projektjének tesztjeként használja, mivel a Pentagon kiemelt „Maven” projektje AI és a Gépi Tanulás (Machine Learning, ML) algoritmusain keresztül hozzájárul a különféle drónfelvételek alapján érdekes objektumok észleléséhez és osztályozásához. Beszámolnak arról, hogy a Pentagon AI és ML eszközöket használ az orosz–ukrán háborúról szóló hatalmas mennyiségű adat összegyűjtésére és elemzésére, hogy megismerje és harctéri hírszerzési információkat generáljon az orosz parancsnoki és irányítási stratégiákkal kapcsolatban.
A Pentagon fejlett AI-kompatibilis rendszereit állítólag a csatatér felügyeletére, valamint a jelek összegyűjtésére és archiválására használják. A Defense One „Genius AI” csúcstalálkozóján 2022 áprilisában elhangzott, hogy mindezt az információt betáplálják a gépi tanulási algoritmusok képzésére szolgáló rendszerekbe, hogy támogassák a jövőbeli döntéshozatali folyamatokat. Úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei már kiépítettek ilyen AI-kompatibilis kiberfegyvereket, de az ezekről szóló információ szigorúan titkos.
A Pentagon és szövetségesei kihasználták ezeket a fejlett eszközöket, hogy kritikus információkat gyűjtsenek a nyilvánosan elérhető képadatokból, hogy megakadályozzák az ukrajnai orosz támadásokat. Ezek a háborús adatok abban is segítenek a NATO-szövetségeseknek, hogy előre jelezzék az ellenfél támadásait, viselkedését, valamint a fejlett technológiák valós világban történő használatát olyan országokban, mint Kína és Oroszország. Ez az intelligencia a különböző technológiai platformok integrálásával dinamikusan bővíti a többtényezős elemzést és a változások modellezését.
Az orosz–ukrán háború következtében a Moszkvával szemben bevezetett szankciók miatt az orosz AI fejlesztések várhatóan lelassulnak. A folyamatban lévő konfliktus rávilágít az AI használata körüli korlátokra. Az AI által támogatott oroszországi kibertámadások és félretájékoztatási kampányok ellenére Ukrajna hatékony kiberellenes műveleteket hajtott végre.
Milyen sérülékenységek vannak?
Az AI Oroszország általi korlátozott használata a konfliktusban az AI-rendszerek sokféleképpen kihasználható sebezhetőségével magyarázható.
Az AI rendszerek sérülékenységei közé tartoznak az adatmérgezések és beviteli támadások, az ellátási csővezetékek megtámadása egyszerűen adatok létrehozásával és nyilvános forrásokhoz való betáplálásával, fehér dobozos és fekete dobozos támadások. Mindig fennáll az esélye az összehangolt és egymásnak ellentmondó adatoknak. A mesterséges intelligencia modellek arcát kisiklásuk és az algoritmusok sebezhetőségeinek kihasználása érdekében, valamint az ellenfelek aktív manipulációját lehet előidézni.
A Pentagon „Védelmi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége” (DARPA) elindított egy programot (GARD), amely keretében fejlesztési erőfeszítéseket tesznek a védhető ML elméleti alapjainak megteremtésére, valamint az ilyen rendszerek létrehozására és tesztelésére. Az Army Research Laboratory (ARL) együttműködik az Internet of Battlefield Things Collaborative Research Alliance-szel (IoBT-CRA) az ML és az intelligens technológia csatatéren való felhasználásának feltárása, valamint az autonóm szereplők és az emberi katonák közötti együttműködés erősítése témájában. Dolgoznak olyan módszereken is, amelyek segítségével megérthetik a csatatéren alkalmazott mesterségesintelligencia-kompatibilis rendszerek kihívásait, és kevésbé érzékenyek a támadásokra.
Az AI technológia a modern hadviselésben megkerülhetetlen fegyver lesz a jövőbeli konfliktusokban. Azok az országok, amelyek technológiai előnyt próbálnak elérni másokkal szemben, jelentős beruházásokba kezdtek a mesterséges intelligencia technológiájába, hogy megerősítsék hadseregüket.
A NATO 1 milliárd USD-t fektetett be új mesterséges intelligencia védelmi technológiák fejlesztésébe. A Pentagon azt is tervezi, hogy a hadsereg kutatási és fejlesztési költségvetésének részeként 874 millió dollárt fektet be AI-technológiákba (a 2022-es szövetségi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés). Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma a beszállítókat finanszírozza, hogy együttműködjenek a Védelmi Tudományok és Technológia Laboratóriumával (Defence Science & Technology Lab -Dstl) az AI-projekteken, amelyek 2021/22-es évre 7 millió fontot tettek ki, és a következő évben 29 millió fontra nőnek.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Van még tartalék a magyar részvényekben
