|
| Cso Mjung Gjon, országegyesítési ügyekért felelős dél-koreai miniszter (b) és Li Szon Gvon, az észak-koreai delegáció vezetője kezet fog a februári dél-koreai téli olimpián való észak-koreai részvételről tartott tárgyaláson a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezet dél-koreai oldalán levő Béke Házában 2018. január 9-én. A felek megállapodtak abban, hogy Phenjan sportolókat, magas rangú tisztviselőket és szurkolókat küld a téli olimpiára. A megbeszélés több mint két éve az első hivatalos találkozó a két ország között. (MTI/EPA pool/Korea) |
Ahogy arról korábban beszámoltunk, örvendetes fordulatot vett a két Korea viszonya: Kim Dzsongun az év első napján baráti jobbot nyújtott a déli szomszédjának, amit a másik fél el is fogadott, és így végül január 9-re írták ki a megbeszélést, ami le is zajlott (Korea 10 órával jár előttünk időben).
A két fél a téli olimpiai részvétel mellett (délen rendezik idén a versenyeket, amire a mostani tárgyalások után észak is küldhet sportolókat, szurkolókat) arról is megállapodott, hogy folytatják a tárgyalásokat - akár még a katonai feszültség enyhítése is napirendre kerülhet.
Akkor most fellélegezhet a világ, csökken a nukleáris fenyegetettség? Dehogy - Észak-Korea rögtön a találkozó után azt közölte, hogy összes fegyverük, így atombombáik, hidrogénbombáik és ballisztikus rakétáik is kizárólag az Egyesült Államokat fenyegetik, nem pedig dél-koreai testvéreiket vagy épp Kínát vagy Oroszországot. Mivel ennek az ügynek semmi köze Dél-Koreához, ha az elkövetkező tárgyalásokon nagyon erőltetnék a témát, azzal komolyan fenyegetnék a ma elért szép sikereket - közölte az észak-koreai küldöttség vezetője.
Ezzel reagáltak a dél-koreaiak nyilatkozatára, miszerint a javuló Korea-közi kapcsolatok kikövezhetik az utat a nukleáris fenyegetés kérdésének megoldására irányuló megbeszélések előtt - ebben a folyamatban szorosan együttműködnének az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal és más szomszédos országokkal is.
Közel tízmilliárd forintot sikkaszthatott. 
