A KSH csütörtökön közölte a legfrisebb foglalkoztatási és munkanélkülési adatokat. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokra kommentárjában közölte: a foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 128 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma ezer fővel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma szintén ezer fővel esett vissza egy év alatt, ami fordulatot jelent az előző évekhez képest.
Az elemző szerint kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben minden ágazatban bővülést mutatott.
|
4,9 százalékon áll a munkanélüliség A KSH adatai szerint július-szeptemberben - 4,9 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, nem változott az előző három hónapos időszak óta. A múlt év azonos időszakához képest 66 ezerrel kevesebben, 226 ezer 500-an voltak munka nélkül. További részletek >>>> |
Jó, de mi lesz a szakemberhiány miatt?
A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják.
A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti a szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat - írja Suppan.
A Takarékbank várakozása szerint a következő hónapokban szezonális hatások miatt a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet, így az év második felében tartósan 5 százalék alá süllyedhet, azonban jövő év elejéig szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 6 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta.
Kkv-tól multihoz
Virovácz Péter is, az ING makrogazdasági elemzője szerint a munkaerőpiac tartós javulását és a jövőben várható munkaerőkeresletet figyelembe véve (2017-2018 során csak az autóiparban és a kapcsolódó területeken közel 8000 új állás jön létre) elmondható, hogy a munkaerőhiány tovább fokozódhat az előttünk álló években.
Várhatóan a tőkeerős, magas fizetéseket ajánlani képes nagyvállalati szektor képes lesz megtalálni a szükséges képzett munkaerőt, elszívva azt a kkv szektorból. Ezzel azonban a kkv-szektor már nem csak tőkehiányos, de munkaerőhiányos is lesz, ami tovább rombolja az amúgy sem erős termelékenységét és hatékonyságát, még tovább emelkedhet a nagyvállalatok és a kkv szektor közötti termelékenységi különbség.
A globális gazdasági bizonytalanság és a beruházási aktivitás megtorpanása közepette Magyarország gazdasági jövője a hazai kkv-szektor kezében van. 
