|
| Vlagyimir Putyin az oroszországi foci vb hivatalos labdájával ajándékozta meg Donald Trumpot Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Markus Schreiber) |
Konstruktívnak és termékenynek nevezte a Vlagyimir Putyinnal Helsinkiben tartott hétfői csúcstalálkozóját Donald Trump. Az amerikai elnök szerint soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most, „de ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért" – jelentette ki a republikánus politikus a csaknem két órás megbeszélés után.
Hazájában viszont már nem értékelték ennyire pozitívan teljesítményét. Főleg azért kapott sok bírálatot, mert nem ítélte el Moszkvát az amerikai választásokba történt állítólagos beavatkozás miatt.
Trump Putyinnak hisz
Amikor a sajtótájékoztatón egy újságíró megkérdezte tőle, hogy hisz-e saját titkosszolgálatainak, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásokba, azt válaszolta: „Putyin elnök azt mondja, hogy nem Oroszország volt. Nem látok okot arra, hogy ezt tette volna.” Az amerikai elnök szerint a két ország viszonya a korábbi demokrata vezetés miatt romlott meg. A Fox Newsnak a csúcs után adott interjúban pedig boszorkányüldözésnek nevezte az ügyet.
Az amerikai elnök szavait számos republikánus politikus is elítélte. Paul Ryan, a képviselőház republikánus párti elnöke szerint Trumpnak "muszáj pontosan érzékelnie", hogy Oroszország nem az Egyesült Államok szövetségese. "Nincs erkölcsi egyenrangúság az Egyesült Államok és Oroszország között" - írta közleményében a wisconsini politikus. Szerinte "nem is kérdés", hogy Moszkva beavatkozott a választási folyamatba, és Oroszország "továbbra is ellenségesen viseltetik alapvető értékrendünkkel és eszményeinkkel szemben.”
Balekot csináltak Washingtonból?
Még keményebben fogalmazott a szintén republikánus Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Oroszország "balekot" csinált az Egyesült Államokból Helsinkiben. Corker csalódottnak és szomorúnak érzi magát, mert Trump nem vette védelmébe az amerikai hírszerző szervezetek megállapításait az orosz beavatkozásról. John McCain republikánus szenátor "tragikus tévedésnek" nevezte a csúcstalálkozót, amely szerinte "az amerikai elnökök történetének egyik legszégyenletesebb pillanata" volt.
Jeff Flake arizonai republikánus szenátor szintén "szégyenletesnek" tartja, hogy Trump az Egyesült Államokat is hibáztatta az amerikai-orosz viszony megromlásáért. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője pedig azt mondta, hogy az elnök a "a KGB-t a CIA elé helyezte". Trumpot kis túlzással csak alelnöke, Mike Pence védte meg, aki a csúcs után is méltatta őt.
NYT: Trump Putyin lakája
Az amerikai baloldali-liberális lapok szintén nem kímélték az elnököt. A New York Times szerint Trump "megmutatta a világnak, hogy ő Putyin lakája”, teljesítménye „szolgai” és „talpnyaló” volt. A Washington Post szerint az amerikai elnök meghajolt ahelyett, hogy kiállt volna Amerikáért. A Wall Street Journal pedig azt írta, hogy az elnök nehéz helyzetben hagyta az amerikai hírszerzést, a republikánus pártot és a szövetségeseket, és nem kérte számon Putyintól az orosz beavatkozást vagy a Krím-félsziget annektálását.
Trumpot még a baráti média egy része sem védte meg: a konzervatív Fox News véleménycikke szerint sokkoló, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök egy külföldi ország vezetőjének hisz, nem pedig saját hírszerzésének, és ezt nyilvánosan ki is mondja.
A Breitbart védi Trumpot
A Breitbart viszont ezúttal is kiállt a republikánus elnök mellett: szerintük a csúcstalálkozó diplomáciai győzelem volt Trump számára, diplomáciai szempontból mérföldkőnek tekinthető az amerikai-orosz kapcsolatokban, csak mindezt a média nem ismeri el.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága július elején publikált jelentésében azt állapította meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba. A beavatkozás - hamis hírek terjesztése, cybertámadások - célja az volt, hogy Donald Trumpot segítsék győzelemhez a demokratapárti jelölttel, Hillary Clintonnal szemben. Ez a bizottság tehát egyetértett az amerikai hírszerzés korábbi megállapításaival.
A képviselőház hírszerzési bizottsága, amelyet Devin Nunes republikánus politikus vezet, ugyanakkor nem látta bizonyítottnak az orosz beavatkozást. Moszkva továbbra is azt állítja, hogy a vádak hamisak.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
