|
| Vlagyimir Putyin és Donald Trump. (EPA/WALLACE WOON) |
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy a republikánus Donald Trumpot segítsék győzelemhez a demokratapárti jelölttel, Hillary Clintonnal szemben – állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága kedden publikált jelentésében.
Kifinomult módszerek
A republikánus szenátorok által uralt bizottság szerint helytálló volt a hírszerzők már korábban napvilágot látott megállapítása: Moszkva egyértelműen Donald Trumpot részesítette előnyben az elnökválasztási kampányban. „Nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására” – emelte ki a bizottság republikánus elnöke, Richard Burr, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner. A beavatkozási kísérletek "kiterjedtek" és "kifinomultak" voltak, az orosz kibertámadások például a választás során is folytatódtak. További részleteket nem közöltek.
A bizottság egyetértett a hírszerzőkkel abban is, hogy a beavatkozás célja „ az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitének az aláásása", valamint a demokrata párti elnökjelölt lejáratása volt. Moszkva már régóta alá akarja ásni az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat, hangoztatták a szenátorok. Egyúttal visszautasították a Trump-hívek által hangoztatott feltételezést, miszerint munkájukat politikai megfontolások befolyásolták.
A szenátusi hírszerzési bizottság jelentése ugyanakkor eltér a képviselőház hírszerzési bizottságának jelentésétől. Utóbbi testület, amelyet Devin Nunes republikánus politikus vezet, ugyanis nem látta bizonyítottnak az orosz beavatkozást Donald Trump mellett. Moszkva azt állítja, hogy a vádak hamisak.
Jön a Trump-Putyin csúcs. De lesz-e köztük kémia?
A szenátusi bizottság jelentése azonban még így is kényes helyzetbe hozza a két elnököt a közelgő csúcstalálkozójuk előtt. Donald Trump és Vlagyimir Putyin július16-án egyeztet majd egymással Helsinkiben. Ez lesz az első formális Trump-Putyin találkozó, a két vezető eddig ugyanis csak egyéb események „peremén” beszélt egymással személyesen. A CNN információi szerint a mostani találkozón először négyszemközt társalognak majd, segítőik csak később csatlakoznak.
Trumpnak ez a második történelmi találkozója bő egy hónapon belül: az amerikai elnök június 12-én Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral egyeztetett Szingapúrban. Akkor a zártkörű megbeszélés, amelyen rajtuk kívül csak a tolmácsok vettek részt, egy órán át tartott.
A szingapúri találkozó előtt Trump azt mondta, hogy szeretne személyes benyomást szerezni Kim Dzsong Unról, és kíváncsi, hogy „működik-e köztük a kémia”. (A találkozó után egyébként úgy nyilatkozott, hogy „nagyon jól működött”.) Putyint már korábban felmérte Trump, ezért Helsinkiben elsősorban a vezetői együttműködést szeretné fejleszteni, írta az amerikai hírportál egy bennfentesre hivatkozva.
Eddig kétszer randevúztak
A két nagyhatalom vezetője eddig kétszer egyeztetett egymással informálisan. Az első találkozóra egy évvel ezelőtt, a hamburgi G20-as csúcs keretében került sor, azonban azon jelen volt az időközben kirúgott Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is. A beszélgetés állítólag annyira elhúzódott, hogy végül már Trump feleségét, Melanie Trumpot küldték be a terembe azzal a céllal, hogy vessen véget annak.
A második informális találkozó a hamburgi csúcs vacsoráján zajlott le. Trump ezen egyedül, saját tolmács és segítő nélkül vett részt, és az orosz elnök tolmácsára hagyatkozott. A beszélgetés egy óráig tartott. Bár a Fehér Ház szerint ez a megbeszélés nem volt jelentős, egyes amerikai szakértők aggasztónak nevezték, hogy azon amerikai részről senki nem volt jelen, így azt sem lehet biztosan tudni, hogy miről volt szó.
A szenátusi bizottság keddi bejelentése mindenesetre még inkább izolálhatja Trumpot, aki továbbra is hamisnak tartja a választási kampánystábja és az orosz vezetés közötti kapcsolatról szóló vádakat. Az ügyben Robert Müller különleges ügyész is vizsgálatot indított.
Civil áldozata is van az újabb orosz dróncsapásoknak Ukrajnában. 
