|
| Vlagyimir Putyin és Donald Trump. (EPA/WALLACE WOON) |
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy a republikánus Donald Trumpot segítsék győzelemhez a demokratapárti jelölttel, Hillary Clintonnal szemben – állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága kedden publikált jelentésében.
Kifinomult módszerek
A republikánus szenátorok által uralt bizottság szerint helytálló volt a hírszerzők már korábban napvilágot látott megállapítása: Moszkva egyértelműen Donald Trumpot részesítette előnyben az elnökválasztási kampányban. „Nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására” – emelte ki a bizottság republikánus elnöke, Richard Burr, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner. A beavatkozási kísérletek "kiterjedtek" és "kifinomultak" voltak, az orosz kibertámadások például a választás során is folytatódtak. További részleteket nem közöltek.
A bizottság egyetértett a hírszerzőkkel abban is, hogy a beavatkozás célja „ az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitének az aláásása", valamint a demokrata párti elnökjelölt lejáratása volt. Moszkva már régóta alá akarja ásni az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat, hangoztatták a szenátorok. Egyúttal visszautasították a Trump-hívek által hangoztatott feltételezést, miszerint munkájukat politikai megfontolások befolyásolták.
A szenátusi hírszerzési bizottság jelentése ugyanakkor eltér a képviselőház hírszerzési bizottságának jelentésétől. Utóbbi testület, amelyet Devin Nunes republikánus politikus vezet, ugyanis nem látta bizonyítottnak az orosz beavatkozást Donald Trump mellett. Moszkva azt állítja, hogy a vádak hamisak.
Jön a Trump-Putyin csúcs. De lesz-e köztük kémia?
A szenátusi bizottság jelentése azonban még így is kényes helyzetbe hozza a két elnököt a közelgő csúcstalálkozójuk előtt. Donald Trump és Vlagyimir Putyin július16-án egyeztet majd egymással Helsinkiben. Ez lesz az első formális Trump-Putyin találkozó, a két vezető eddig ugyanis csak egyéb események „peremén” beszélt egymással személyesen. A CNN információi szerint a mostani találkozón először négyszemközt társalognak majd, segítőik csak később csatlakoznak.
Trumpnak ez a második történelmi találkozója bő egy hónapon belül: az amerikai elnök június 12-én Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral egyeztetett Szingapúrban. Akkor a zártkörű megbeszélés, amelyen rajtuk kívül csak a tolmácsok vettek részt, egy órán át tartott.
A szingapúri találkozó előtt Trump azt mondta, hogy szeretne személyes benyomást szerezni Kim Dzsong Unról, és kíváncsi, hogy „működik-e köztük a kémia”. (A találkozó után egyébként úgy nyilatkozott, hogy „nagyon jól működött”.) Putyint már korábban felmérte Trump, ezért Helsinkiben elsősorban a vezetői együttműködést szeretné fejleszteni, írta az amerikai hírportál egy bennfentesre hivatkozva.
Eddig kétszer randevúztak
A két nagyhatalom vezetője eddig kétszer egyeztetett egymással informálisan. Az első találkozóra egy évvel ezelőtt, a hamburgi G20-as csúcs keretében került sor, azonban azon jelen volt az időközben kirúgott Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is. A beszélgetés állítólag annyira elhúzódott, hogy végül már Trump feleségét, Melanie Trumpot küldték be a terembe azzal a céllal, hogy vessen véget annak.
A második informális találkozó a hamburgi csúcs vacsoráján zajlott le. Trump ezen egyedül, saját tolmács és segítő nélkül vett részt, és az orosz elnök tolmácsára hagyatkozott. A beszélgetés egy óráig tartott. Bár a Fehér Ház szerint ez a megbeszélés nem volt jelentős, egyes amerikai szakértők aggasztónak nevezték, hogy azon amerikai részről senki nem volt jelen, így azt sem lehet biztosan tudni, hogy miről volt szó.
A szenátusi bizottság keddi bejelentése mindenesetre még inkább izolálhatja Trumpot, aki továbbra is hamisnak tartja a választási kampánystábja és az orosz vezetés közötti kapcsolatról szóló vádakat. Az ügyben Robert Müller különleges ügyész is vizsgálatot indított.
Hatalmas pofon Európának Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodása az orosz olaj és olajtermékek szállításáról az amerikai és a világpiacra.





