|
| Theresa May elhagyja a parlamentet a tegnapi szavazás után. EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA |
Ma szavaz a brit parlament alsóháza arról, hogy kérjék-e hivatalosan az EU-tól a március 29-re kitűzött Brexit elhalasztását. Előzetes hírek szerint a tory képviselők szabadon dönthetnek arról, hogyan voksolnak.
Ha elfogadják az indítványt – márpedig ez a tegnapi fejlemények után több mint valószínű –, akkor két forgatókönyv lehetséges.
Harmadszor is szavaznak az alkuról
Az egyik lehetőség, hogy London a Brexit egyszeri, június 30-ig terjedő elhalasztását kéri az Európai Uniótól annak érdekében, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.
Ehhez azonban szükség lenne arra, hogy a brit parlament március 20-ig (az EU-csúcs kezdete előtti nap végéig) elfogadja a tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, amit korábban kétszer nagy többséggel elutasított. Theresa May kormányfő jövő héten terjeszti be ismét az egyezményt az alsóházban.
Ha harmadszor sem fogadják el a megállapodást, akkor sokkal hosszabb idejű halasztásra lesz szükség, figyelmeztetett tegnap este a miniszterelnök. Szerinte ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a május végi európai parlamenti választásokon. A halasztáshoz mindkét esetben szükséges az EU összes tagállamának hozzájárulása is.
Fegyver a fejnél
Számos Brexit-párti konzervatív képviselő kiakadt, mivel most két, szerintük egyaránt rossz lehetőség közül kell választaniuk.
„Nem tartottuk be a választóknak tett ígéretünket. Hogy őszinte legyek, mérges és elég feldúlt vagyok”
- idézte a Guardian Ben Bredley képviselőt.
„Mérges és megdöbbent vagyok, mert fegyvert tartanak a fejemhez, hogy fogadjak el egy szörnyű megállapodást. Valódi dühöt éreztem az alsóházban ma éjjel”
- tette hozzá Simon Clarke. A Brexit-pártiak szerint a konzervatív párt saját sírját ássa, és félő, hogy a választók kihátrálnak majd mögülük.
A keményebb verziót szavazták meg
Mint ismert, tegnap a brit parlament alsóháza drámai körülmények között utasította el a megállapodás nélküli Brexitet, amely előrejelzések szerint súlyos gazdasági károkat okozott volna az országnak.
A kormány indítványa eredetileg arról szólt, hogy az Egyesült Királyság március 29-én nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból. A beterjesztéshez azonban végül érkezett egy módosító indítvány, amely szerint a tilalom meghatározatlan időre szól.
A képviselők előbb kis többséggel, 312:308 arányban elfogadták a módosító javaslatot, majd 321:278 arányban igent mondtak az immár módosított indítványra is. Ez tehát azt mondja ki, hogy az Egyesült Királyság semmikor, semmilyen körülmények között nem léphet ki megállapodás nélkül az EU-ból.
Dacoltak Mayjel
Bár Theresa May korábban szabad döntést ígért a képviselőinek, a végszavazás során a kormány saját, módosított indítványának leszavazására utasította őket. Számos tory képviselő (köztük több miniszter) azonban ellenállt, és megszavazta a módosított indítványt, vagy tartózkodott – azaz gyakorlatilag szabotálta a kormány akaratát.
A voksolás végeredménye azért meglepetés, mert a képviselők nem a kormány eredeti indítványát, hanem egy jóval keményebb, a Brexit-pártiak számára fájdalmasabb verziót fogadtak el. Az ugyanakkor nem kötelező érvényű, azaz a kormány elvileg még dönthet a megállapodás nélküli kilépés mellett.
Három éve kínlódnak
Az Egyesült Királyságban 2016 júniusában tartottak népszavazást az EU-ból történő kilépésről. Akkor 17,4 millióan szavaztak a távozásra, és 16,1 millióan ellene. A brit kormány 2017. március 29-én jelezte hivatalosan kilépési szándékát Brüsszelnek, tavaly novemberben pedig megkötötte a távozás feltételeit és a jövőbeni viszonyt szabályozó megállapodást az EU-val. Ezt a brit parlament kétszer is elutasította, elsősorban az úgynevezett backstop-záradék miatt.
Brit kommentárok szerint kormányválság alakult ki, Theresa May újabb vereséget szenvedett. Ugyanakkor – legalábbis rövid távon – akár még jól is kijöhet a káoszból. A képviselők ugyanis most már csak két lehetőség közül választhatnak: hosszú időre búcsút mondanak a Brexitnek, vagy harmadjára, befogott orral elfogadják a kormányfő által tető alá hozott és a kilépést rövid időn belül biztosító megállapodást.
Merz „józan realizmust” sürgetett Európa részéről. 
