|
| Inkább pénzért állnak majd sorba, vagy elmennek szavazni? EPA/SIMELA PANTZARTZI |
Gőzerővel folyik a küzdelem a vasárnapi népszavazásra készülő görögök szavazataiért, mindenki bevet mindent: Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter kilátásba helyezte az egész kormány lemondását, ha a többség igent mondana a nemzetközi hitelezők javaslataira, míg az európai vezetők a nem szavazatok győzelmének következményeiről festettek ismét borús képet csütörtöki nyilatkozataikban.
Számos európai politikus megismételte, hogy a referendumon valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak a görögök. Az athéni vezetés szerint ezzel az érveléssel egyszerűen megpróbálják "terrorizálni" a görög népet annak érdekében, hogy a megszorításokra voksoljon. A héten korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője gyakorlatilag lehazugozta Cipraszt, mivel szerinte a kormányfő elhallgatta a tárgyalások eredményeit a nép előtt, így a valódi információk hiányában szavaznak vasárnap, mire Ciprasz szintén hazugsággal vádolta meg Junckert és a görög nép terrorizálásáról beszélt.
Így mérnek most
A görög lakosság körében relatív többségbe kerültek azok, akik igennel szavaznának vasárnap. Az Elefterosz Tiposz című konzervatív újság megbízásából végzett közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 47,1 százaléka mondta azt, hogy támogatja a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk viszont azok elfogadása ellen van. A hét elején többségben voltak a hitelezőkkel való megállapodás ellenzői, a bankok zárva tartásának és a tőkekorlátozásoknak a mindennapok valóságára gyakorolt hatása miatt azonban sokan meggondolták magukat, erről bővebben itt írtunk és beszélgettünk.
Őrült vagy zseni?
Cipraszon ugyanakkor nagyon nehéz most kiigazodni: egyik napról a másikra változtatja az álláspontját. Míg kedden az "igen" szavazatra buzdított, addig szerdán televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton.
Az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője viszont arra figyelmeztette a görög szavazókat, hogy tévednek, ha úgy gondolják, hogy Athén jobb pozícióból tárgyalhat a pénzügyi mentőcsomagról, ha a nem szavazatok győznek. Jeroen Dijsselbloem a holland parlamentben tartott tájékoztatásában úgy fogalmazott, Görögország és Európa is "nagyon nehéz" helyzetbe kerülne, ha a görögök elutasítják az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap reformjavaslatait.
Szimpatizánsok mindenütt
Mióta Görögország nem fizette vissza a keddi törlesztőrészletét, az athéni parlament előtt megállás nélkül tüntetnek mindkét oldal képviselői, kedden például 20 ezren vonultak fel az igenek mellett, míg másnap 10 ezren a megszorítások ellen.
Csütörtökön folytatódtak a megszorítás ellenes tüntetések. A kommunista párt által szervezett demonstráción EU-ellenes beszédek hangzottak el, az egyik szónok a hallgatóságát arra biztatta, hogy a vasárnapi referendumon nemmel szavazzanak és ezáltal utasítsák el a nemzetközi hitelezők javaslatait.
Mindenki az esélyeket latolgatja
A népszavazás eredményén kívül a görög gazdaság hosszútávú kilátásaival foglalkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához - véli az intézmény.
Az IMF értékelése szerint - amely még a múlt héten készült, tehát nem vette figyelembe a hétvégi és eheti események hatásait - a görög gazdaság idén a korábban várt 2,5 százalékos növekedés helyett stagnálni fog, és Athén államadósságának GDP-arányos mértéke még a legoptimistább előrejelzések szerint is csupán 150 százalékra fog csökkeni 2020-ig. Az IMF azt is megjegyezte, hogy a helyzet a jelentés június 26-i lezárása óta tovább romlott. "Azután, hogy (a jelentés) elkészült, a görög hatóságok bezáratták a bankszektort, tőkekorlátozásokat vezettek be és hátralékba kerültek a valutaalappal szemben. Ezek a fejlemények vélhetően jelentős és káros gazdasági és pénzügyi hatással fognak járni, amelyet ez a jelentés nem tárgyal" - közölte az IMF.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után emelkedett pénteken délelőtt. 
