Már több mint 150 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjtenie Borisz Nagyezsdinnek, adta hírül a napokban a Meduza az orosz politikus internetes oldalára hivatkozva. (A cikk megjelenése óta ez a szám már mintegy 200 ezerre nőtt.)
Sorban állnak érte
Az orosz független hírportál emlékeztet: ahhoz, hogy a Központi Választási Bizottság bejegyezze jelöltként, az oroszországi régiók több mint feléből kell aláírásokat összegyűjtenie – összesen 100 ezret úgy, hogy egy régióból maximum 2500 aláírást számítanak be. A weboldal szerint eddig több mint 20 régióban sikerült teljesíteni a célt.
Nagyezsdint a Civil Kezdeményezés Párt kívánja indítani az elnökválasztáson. Tavaly év végén jelentette be indulási szándékát, a Központi Választási Bizottság pedig december 28-án engedélyezte számára az aláírásgyűjtés megkezdését.
Az első három hétben 25 ezer aláírást gyűjtött, de miután számos ellenzéki politikus kiállt mellette, a folyamat felgyorsult.
A Twitter-oldalára feltöltött képek tanúsága szerint az emberek hosszú sorokban várakoztak kampányirodái előtt „a szignójuk” leadásáért. Ennek köszönhetően öt nap alatt további 75 ezer aláírást sikerült bezsebelnie.
Befejezné a háborút
De mit is érdemes tudni Nagyezsdinről? 1963-ban született a jelenkori Üzbegisztán fővárosában, Taskentben. Természettudományi szakon végzett, mérnökként és kutatóként dolgozott a 80-as években.
Ami politikai karrierjét illeti, korábban Moszkva városi tanácsának a tagja, 1999 és 2003 között pedig az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának a képviselője volt, és több párt képviseletében is indult már különböző választásokon.
A 2015-ben meggyilkolt ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov közeli szövetségeseként tartották számon.
A Meduza szerint Nagyezsdin hangos ellenzője az ukrajnai háborúnak, az orosz Telegramon „a háborúellenes jelölt’-ként emlegetik. Szerinte az orosz elnök „fatális hibát” követett el, amikor elkezdte a „különleges katonai műveletet” (Oroszországban csak így lehet nevezni a háborút).
Annak egyetlen célját sem sikerült elérnie. Oroszországnak be kellene fejeznie a háborút, és béketárgyalásokat kellene kezdenie Ukrajnával és a Nyugattal, hangoztatja.
Úgy véli, hogy Putyin a múltból látja a világot, és oda húzza vissza Oroszországot. Ehelyett a jövőbe kellene nézni, és egy szabad, képzett Oroszországra lenne szükség.
Bár egyes sajtópletykák szerint indulása koordinálva van a Kremllel, ő cáfolta ezeket a híreszteléseket. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a héten úgy nyilatkozott, hogy a Kreml „nem tekinti őt riválisnak”.
Igény a változásra
Nagyezsdin mindenesetre azt állítja, hogy nem számított ilyen széles támogatásra. Szerinte az őt segítő aláírások számának hirtelen emelkedése annak köszönhető, hogy van igény az orosz társadalomban a békére és változásra.
„Barátaim, mindannyian láttátok, hogy mennyi ember áll sorba Nadezsdin kampányirodái előtt. Ezek az emberek ugyanazt érzik, mint mi: szeretnék, ha lenne egy másik jelölt a szavazólapon. Egy olyan jelölt, aki megváltoztatná a jelenlegi destruktív irányvonalat, és aki mindannyiunkat képviselne” – mondta róla Jekatyerina Duncova.
A televíziós újságíró maga is szeretett volna elnökjelölt lenni, hogy befejezze a háborút és demokratizálja az országot. Az ő indulását azonban a választási bizottság tavaly decemberben megakadályozta a benyújtott dokumentumok „hibáira” hivatkozva. A talán legismertebb ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij pedig egy szibériai börtönben raboskodik.
A hivatalos felmérések szerint egyébként nagy népszerűségnek örvend Putyin: az emberek 80 százaléka bízik benne vagy egyetért politikájával. Egy közelmúltban készült, nem reprezentatív utcai felmérésen ugyanakkor 100 megkérdezettből csak 43-an mondták azt, hogy rá fognak szavazni. Többen azt hangoztatták, hogy semmi értelme voksolni, mivel nincs valódi választás, és mindenki tudja, hogy ki lesz a nyertes – ebből a felmérésből is érződött, hogy a társadalom egy része kimondva-kimondatlanul változást szeretne.
Mobilszolgáltatóként már jelen vannak. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
