Erősödött a kínai ipari vállalatok nyereségnövekedése az év első két hónapjában, ám a vállalatokra jelentős nyomás nehezedik a magas gyártási és előállítási költségek miatt. A kínai statisztikai hivatal vasárnap közölte, hogy az ipari vállalatok nyeresége 1157,56 milliárd jüan (181,84 milliárd dollár) volt január-februárban, 5,0 százalékkal nőtt éves összevetésben. A növekedés üteme ezzel élénkült a 4,2 százalékos, decemberi adathoz képest.
Az év első két hónapjának adatait a kínai statisztikai hivatal összesítve teszi közzé annak érdekében, hogy ezzel kiküszöbölje a mozgó dátumú kínai holdújév miatti munkaszünet hatását. Idén az egy héten át tartó munkaszünet január 31-ével vette kezdetét.
A statisztikai hivatal felmérése azokra a vállalatokra terjed ki, amelyek fő tevékenységéből származó éves árbevétele meghaladja a 20 millió jüant (3,15 millió dollár).
A 41 ipari ágazatból 21-ben regisztráltak profitnövekedést az év első két hónapjában. A legnagyobb mértékű profitnövekedést a kőolaj- és földgázkitermeléssel, valamint a szénkitermeléssel foglalkozó szektorokban regisztrálták. A nyereség legjelentősebb visszaesését pedig az energiatermeléssel és szolgáltatással foglalkozó szektorokban mérték.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb - 16,7 százalékos - mértékben az állami vállalatok nyeresége nőtt, míg a kínai szárazföldön kívüli tulajdonban lévő vállalatok - köztük egyebek mellett a külföldi, valamint a hongkongi kézben lévő cégek -, valamint a magánvállalatok nyeresége zsugorodott január-februárban.
Csu Hung, a statisztikai hivatal szakértője az adatokkal együtt közzétett közleményben úgy értékelte, hogy a kínai ipar helyreállása továbbra is stabil. Rámutatott ugyanakkor: az ipari vállalatokra jelentős nyomás nehezedik a magas gyártási és előállítási költségek miatt. Hozzátette: a kis- és középvállalatok nyereségnövekedése különösen lassú, az ipari vállalatok pedig számos nehézséggel néznek szembe a gyártás és működés terén. A szakértő mindezek fényében a gyártási költségek csökkentését, valamint a kis- és középvállalatok adóterheit enyhítését célzó intézkedéseket sürgetett.
(MTI)
A főpolgármester szerint Budapest megőrizte erkölcsi iránytűjét. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
