Egy fontos hadszíntéren nincs patthelyzet a szakértő szerint.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus igazgatója friss bejegyzésében a Cezar Kunnikov orosz hajó elsüllyesztésének kapcsán beszél arról, hogy
"Ukrajna szép csendben visszahódította magának a fekete-tenger nyugati medencéjét".
"Miközben a szárazföldön éppen patthelyzet alakult ki, nagyobb sikerek nélkül, a tengeren nagy változások történtek. Oroszország hajóinak az 1/3-át elveszítette, és kénytelen volt kivonni a tengeri flottáját nem csak az ukrán partoktól, de felhagyva a Krím-félszigeten lévő főhadiszállását, Novorosszijszkba költöztek át, a flotta egy részét pedig abház kikötőkbe"
- folytatja bejegyzését.
Ez pedig két szempontból is fontos fejlemény a jövőre nézve.
"1. Hiába szálltak ki tavaly júliusban az oroszok a gabona alkuból. Az orosz fekete-tengeri blokád Ukrajnával szemben már nem képes működni. Bizonyos kockázatok (pl. aknák) mellett az ukrán és nemzetközi hajók immár képesek zavartalanul kereskedni. Ehhez minimálisan hosszabb útvonalon kell haladniuk az ukrán partok mentén. 2023. végéig már nagyjából 200 hajó járta be ezt az útvonalat, és csak egy esetben - egy libériai zászló alatti hajó esetében történt kisebb incidens.
2023. decemberére Ukrajna már képes volt 6,3 millió tonna gabonát exportálni a Fekete-tengeren - annyit, mint amennyit háború előtt szállítottak.
2. És a másik eredménye ennek a hadszintérnek, hogy az orosz hajók már egyre kevésbé jelentenek veszélyt a fekete-tengeri ukrán városokra nézve. Másrészt pedig sokkal kevésbé tudnak részt venni az ukrán területekkel szembeni rakéta támadásokban - ezek korábban többek között Fekete-tenger felől is történtek. Vagyis az ukrán légvédelem hatékonyabban tud védekezni."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az árrésstop ellenére az infláció májusban csak tovább nőtt, így nem csoda, ha az európai összehasonlításban sem sikerült előrébb lépnünk, az unióban például továbbra is a miénk a 25. legmagasabb éves fogyasztóiár-index. De a jegybanki alapkamatok, valamint az úgynevezett visszatekintő reálkamatok összevetésében is ugyanott vagyunk, ahol egy hónappal korábban – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
A miniszer vitatja a bírósági döntést a 10 milliárd forint visszafizetéséről. Felhívta Karácsony Gergely figyelmét arra, hogy 2019 óta még több állami pénzből gazdálkodhat a főváros.
A volt gazdasági és közlekedési miniszter június 25-én szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
A japán jegybank (BoJ) az elemzők által vártnak megfelelően, egyhangú döntéssel évi 0,5 százalékon, 2008 óta a legmagasabb szinten tartotta irányadó kamatát kedden.
A jelenlegi, bizonytalan kilátások alapján az idei évre várható 0,5 százalékos növekedés után gyorsulásra lehet számítani 2026-ban. Mindezt ebben az évben 4,3, 2026-ban pedig 4 százalékos éves átlagos infláció kísérheti – ismertette Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet legfrissebb előrejelzését. A prognózisból az is kiderült, hogy mi vár a forintra.
Az izraeli-iráni háború miatt komolyabban megugrott az olajár, egyes jóslatok 100-120 dolláros hordónkénti árat sem tartanak kizártnak. Munkatársunk a Trend FM reggeli műsorának vendége volt – a témák között a plázastop szigorítása is szerepelt.