Egy fontos hadszíntéren nincs patthelyzet a szakértő szerint.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus igazgatója friss bejegyzésében a Cezar Kunnikov orosz hajó elsüllyesztésének kapcsán beszél arról, hogy
"Ukrajna szép csendben visszahódította magának a fekete-tenger nyugati medencéjét".
"Miközben a szárazföldön éppen patthelyzet alakult ki, nagyobb sikerek nélkül, a tengeren nagy változások történtek. Oroszország hajóinak az 1/3-át elveszítette, és kénytelen volt kivonni a tengeri flottáját nem csak az ukrán partoktól, de felhagyva a Krím-félszigeten lévő főhadiszállását, Novorosszijszkba költöztek át, a flotta egy részét pedig abház kikötőkbe"
- folytatja bejegyzését.
Ez pedig két szempontból is fontos fejlemény a jövőre nézve.
"1. Hiába szálltak ki tavaly júliusban az oroszok a gabona alkuból. Az orosz fekete-tengeri blokád Ukrajnával szemben már nem képes működni. Bizonyos kockázatok (pl. aknák) mellett az ukrán és nemzetközi hajók immár képesek zavartalanul kereskedni. Ehhez minimálisan hosszabb útvonalon kell haladniuk az ukrán partok mentén. 2023. végéig már nagyjából 200 hajó járta be ezt az útvonalat, és csak egy esetben - egy libériai zászló alatti hajó esetében történt kisebb incidens.
2023. decemberére Ukrajna már képes volt 6,3 millió tonna gabonát exportálni a Fekete-tengeren - annyit, mint amennyit háború előtt szállítottak.
2. És a másik eredménye ennek a hadszintérnek, hogy az orosz hajók már egyre kevésbé jelentenek veszélyt a fekete-tengeri ukrán városokra nézve. Másrészt pedig sokkal kevésbé tudnak részt venni az ukrán területekkel szembeni rakéta támadásokban - ezek korábban többek között Fekete-tenger felől is történtek. Vagyis az ukrán légvédelem hatékonyabban tud védekezni."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.
Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.
Szerdán a Parlament zöld utat adott a Tanács döntésének a megerősített együttműködési eljárás alkalmazásáról, hogy az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújtson Ukrajnának.
A lengyel jegybanki tanács úgy döntött, hogy 700 tonnára növeli az ország aranytartalékát, aminek révén Lengyelország a legnagyobb aranykészlettel rendelkező tíz állam közé kerül – írta szerdán a Rzeczpospolita napilap.
5+1 elemből álló akcióterv indul a vendéglátóipar támogatására, amelynek célja a szektor versenyképességének javítása és a fekete foglalkoztatás visszaszorítása,