Egy fontos hadszíntéren nincs patthelyzet a szakértő szerint.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus igazgatója friss bejegyzésében a Cezar Kunnikov orosz hajó elsüllyesztésének kapcsán beszél arról, hogy
"Ukrajna szép csendben visszahódította magának a fekete-tenger nyugati medencéjét".
"Miközben a szárazföldön éppen patthelyzet alakult ki, nagyobb sikerek nélkül, a tengeren nagy változások történtek. Oroszország hajóinak az 1/3-át elveszítette, és kénytelen volt kivonni a tengeri flottáját nem csak az ukrán partoktól, de felhagyva a Krím-félszigeten lévő főhadiszállását, Novorosszijszkba költöztek át, a flotta egy részét pedig abház kikötőkbe"
- folytatja bejegyzését.
Ez pedig két szempontból is fontos fejlemény a jövőre nézve.
"1. Hiába szálltak ki tavaly júliusban az oroszok a gabona alkuból. Az orosz fekete-tengeri blokád Ukrajnával szemben már nem képes működni. Bizonyos kockázatok (pl. aknák) mellett az ukrán és nemzetközi hajók immár képesek zavartalanul kereskedni. Ehhez minimálisan hosszabb útvonalon kell haladniuk az ukrán partok mentén. 2023. végéig már nagyjából 200 hajó járta be ezt az útvonalat, és csak egy esetben - egy libériai zászló alatti hajó esetében történt kisebb incidens.
2023. decemberére Ukrajna már képes volt 6,3 millió tonna gabonát exportálni a Fekete-tengeren - annyit, mint amennyit háború előtt szállítottak.
2. És a másik eredménye ennek a hadszintérnek, hogy az orosz hajók már egyre kevésbé jelentenek veszélyt a fekete-tengeri ukrán városokra nézve. Másrészt pedig sokkal kevésbé tudnak részt venni az ukrán területekkel szembeni rakéta támadásokban - ezek korábban többek között Fekete-tenger felől is történtek. Vagyis az ukrán légvédelem hatékonyabban tud védekezni."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A bukaresti kormány „nagytakarítási”, vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják – jelentette be hétfőn a négypárti koalíciós kormány frissen kinevezett reformügyi miniszterelnök-helyettese.
Hiába az elmúlt időszakban hazánkba érkező külföldi, leginkább kínai és dél-koreai külföldi működőtőke-beruházások egész sora, összességében évek óta zuhanórepülésben vannak a vállalati beruházások Magyarországon. A KSH legfrissebb, harmadik negyedéves adata újabb esésről árulkodik. Öröm az ürömben, hogy az éves alapú csökkenés mértéke már lassul, szakértők szerint pedig van esély arra, hogy a gödör aljáról megindulhat a szektor felfelé. Az ágazat teljesítményét a Trend FM hétfői műsorában szálaztuk szét.
Nemrégiben felröppentek a hírek, hogy észak-koreai gyógyszergyárak azt tervezik, pár terméküket exportálják Oroszországba. Ezek a „csodaszerek” állítólag mindent kezelnek a hepatitisztől a malárián át a bénulásig – bár nincs bizonyíték arra, hogy egyáltalán működnének.
Januárban, várhatóan a hónap elején dönthet a Fidesz arról, kik lesznek a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltjei az áprilisi választáson. A Tisza jelöltjeinek kihirdetéséig már csak egy hét maradt.
Az olajtermelő országok megkönnyebbülhetnek, a COP30 egyezményéből kimaradt a fosszilis tüzelőanyagok említése. Az Európai Unió képviselői nem értettek egyet a záródokumentummal, de nem vétózták meg a megállapodást.