Egy fontos hadszíntéren nincs patthelyzet a szakértő szerint.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus igazgatója friss bejegyzésében a Cezar Kunnikov orosz hajó elsüllyesztésének kapcsán beszél arról, hogy
"Ukrajna szép csendben visszahódította magának a fekete-tenger nyugati medencéjét".
"Miközben a szárazföldön éppen patthelyzet alakult ki, nagyobb sikerek nélkül, a tengeren nagy változások történtek. Oroszország hajóinak az 1/3-át elveszítette, és kénytelen volt kivonni a tengeri flottáját nem csak az ukrán partoktól, de felhagyva a Krím-félszigeten lévő főhadiszállását, Novorosszijszkba költöztek át, a flotta egy részét pedig abház kikötőkbe"
- folytatja bejegyzését.
Ez pedig két szempontból is fontos fejlemény a jövőre nézve.
"1. Hiába szálltak ki tavaly júliusban az oroszok a gabona alkuból. Az orosz fekete-tengeri blokád Ukrajnával szemben már nem képes működni. Bizonyos kockázatok (pl. aknák) mellett az ukrán és nemzetközi hajók immár képesek zavartalanul kereskedni. Ehhez minimálisan hosszabb útvonalon kell haladniuk az ukrán partok mentén. 2023. végéig már nagyjából 200 hajó járta be ezt az útvonalat, és csak egy esetben - egy libériai zászló alatti hajó esetében történt kisebb incidens.
2023. decemberére Ukrajna már képes volt 6,3 millió tonna gabonát exportálni a Fekete-tengeren - annyit, mint amennyit háború előtt szállítottak.
2. És a másik eredménye ennek a hadszintérnek, hogy az orosz hajók már egyre kevésbé jelentenek veszélyt a fekete-tengeri ukrán városokra nézve. Másrészt pedig sokkal kevésbé tudnak részt venni az ukrán területekkel szembeni rakéta támadásokban - ezek korábban többek között Fekete-tenger felől is történtek. Vagyis az ukrán légvédelem hatékonyabban tud védekezni."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Márciusban rég nem látott erős növekedést produkált az EU autópiaca. Az elektromos autók értékesítése nőtt leginkább, ez vélhetőleg nem független az iráni háború okozta olajpiaci helyzettől. A magyar adatok is látványos bővülésről szólnak.
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.