Putyin újraosztja a kártyákat a térségben: félelem a színes forradalmaktól
A múlt heti orosz-török kiegyezés árnyékában elsikkadt a térség egy fontos politikai fejleménye. Azeri kezdeményezésre ugyanis múlt hétfőn Bakuban összeült Oroszország, Irán és Azerbajdzsán elnöke. A találkozó rámutat a Dél-Kaukázus és a Fekete-tenger térségének gyorsan átalakuló geopolitikai viszonyaira.
A csúcstalálkozó mindhárom politikai vezetőjének meggyőződése volt, hogy Washington újra »színes "forradalmakat" tervez kormányaik ellen. S noha a három ország nem minden területi kérdésben ért egyet – különösen a Kaszpi-tenger felosztását illetően –, megegyeztek arról, hogy fenntartják a status quót államaik között és együtt fognak működni mindenfajta forradalmi változások megelőzésében.
Új infrastrukturális tervek, Örményország helyrerakása
|
| Káncz Csaba |
Hazánkat is érintő fejlemény, hogy a hármas találkozón a vezetők aláírták egy óriási vasúti projekt tervét, amely összekötné Észak- és Kelet-Európát a Perzsa-Öböllel Oroszországon keresztül. A nemzetközi szankcióktól nemrég szenvedő Irán és a nyugati szankciók alatt jelenleg is nyögő Oroszország számára ugyanis fontos egy olyan infrastrukturális projekt megvalósítása, amely nem lehet tárgya a nyugati nyomásgyakorlásnak. Azerbajdzsán pedig így élvezheti a kínai Új Selyemút kelet-nyugati, valamint a most aláírt észak-déli kereskedelmi útvonalak kedvező geo-gazdasági jelentőségét.
Moszkva a maga részéről keményen lobbizott azért, hogy Teherán csatlakozzon az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EEU), első lépésként az EEU Szabadkereskedelmi Övezetéhez csatlakozva. Moszkva szeretné elérni Baku csatlakozását is, de a felek ezt most nem vitatták meg. Az azeri ősellenség és egyben szoros orosz szövetséges Örményország ugyanis már tagja az EEU-nak, amely eltaszítja Bakut.
A csúcstalálkozót követő napon Putyin Moszkvában fogadta Szerzs Szargszján örmény elnököt. A forrongó belpolitikai helyzettel szembesülő örmény elnök egyrészről megkapta Putyintól a régiós garanciákat a staus quo fenntartására. Ugyanakkor Moszkva azt is közölte Jerevánnal, hogy ezentúl Moszkva lép a döntőbíró szerepébe a nagorno-karabahi konfliktusban Baku és Jereván között, cserébe az orosz védelemért és gazdasági támogatásért. Jerevánnak ezentúl kompromisszumokat kell elfogadnia azért, hogy Baku is előrehaladást tudjon felmutatni az elvesztett területeken.
Új katonai megállapodások
A hármas csúcstalálkozón Moszkva és Baku szorosabbra fűzték katonai együttműködésüket. A találkozón szintén részt vevő Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Moszkva egy repülőgép összeszerelő üzemet és egy helikopter modernizációs üzemet hoz létre Bakuban. Az olajárak esésétől szenvedő Azerbajdzsán török testvéreik biztonsági garanciáira is számítanak.
A bakui hatóságok az utóbbi napokban szolgalelkűen követték Ankara utasításait a Gülen-féle iskolák elleni tisztogatásokban, egyben bejelentve, hogy Törökország katonai bázist hozhat létre Azerbajdzsánban.
Átrendeződő energia-útvonalak
A puccs után az eurázsiai kapcsolatait megerősítő Törökország egy kulcsállammá pozicionálhatja magát Európa – benne Magyarország - energiaszállítását tekintve. Azerbajdzsánból a Transz-anatóliai Vezetéken szállítana, az orosz-török közeledés eredményeképpen megkaphatná az orosz szállításokat a Török Áramlaton keresztül, Izrael offshore gázmezőinek pedig onshore fogadóállomása lenne. Az oroszok a Putyin-Erdogan találkozó után bejelentették, hogy a Török Áramlat gázvezeték megépítéséről szóló kormányközi megállapodást októberben írják majd alá, és annak első ágát várhatóan 2019 közepére fogják lefektetni – éppen akkorra, mikor lejár a Gazprom szállítási szerződése Ukrajnával. Összességében tehát az oroszok a Török Áramlat és a Perzsa-öbölből induló infrastrukturális fejlesztésekkel kulcspozícióba helyezték magukat a Fekete-tenger medencéjében.
Káncz Csaba jegyzete
A dél-ukrajnai Herszon volt a célpont ezúttal. 
