A járvány miatt a 2022-es költségvetés tervezetének leghangsúlyosabb eleme a gazdaság újraindítása, mindemellett megőrzi a kormány eddigi értékeit, így a családok védelmének, a gyermeket nevelők támogatásának és az idősek megbecsülésének is kiemelt szerep jut - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter annak alkalmából, hogy a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot átnyújtotta Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének.
A 2022-es költségvetési törvényjavaslatban a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, GDP-arányosan 5,9 százalékos hiánycél és 79,3 százalékos államadósság mellett.
A javaslat hat célnak felel meg, ezek:
- a gazdaság újraindítása,
- a családok támogatása,
- a 13. havi nyugdíj visszaépítése,
- a 25 év alatti fiatalok adómentessége,
- a munkáltatói adóterhek további csökkentése és a munkahelyteremtéshez,
- illetve a beruházások támogatásához szükséges források biztosítása.
A részleteket ismertetve Varga Mihály elmondta, hogy a tervezetben a gazdaság újraindítására 7308 milliárd forint áll rendelkezésre. Az újraindítási akcióterv a modern magyar történelem legnagyobb gazdasági programja - jegyezte meg a pénzügyminiszter.
A legfőbb területek 2022-ben a korábbi évekhez hasonlóan több forrással gazdálkodhatnak; családi támogatásokra - például fiatalok szja-mentességére, otthonteremtésre - 2778 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetés tervezetében, ami az ideinél 483 milliárddal több. Jövőre is áfa- és illetékmentességgel segíti a kormány az új otthonba költöző családokat, ami 170 milliárd forint megtakarítást jelenthet az érintetteknek.
Akár nyugdíjprémium is lehet jövőre
Nyugdíjkifizetésre 255 milliárd forinttal többet költ 2022-ben a kormány az ideihez képest; rendelkezésre áll az összeg (160 milliárd forint) a 13. havi nyugdíj visszaépítésére is - húzta alá Varga Mihály. Azt is hozzátette, hogy a nyugdíjak az infláció várható ütemét fogják követni (a költségvetésben 3 százalékos jövő évi fogyasztóiár-index szerepel). Magasabb növekedés esetén - folytatta - nyugdíjprémiumra is számíthatnak az idősek, amire 68,5 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Egészségügyre 2884 milliárd forintot, az ideinél 769 milliárddal többet fordít a kormány jövőre, amelyből folytatódhatnak az intézménymegújító és egészségjavító programok - jelezte Varga Mihály. Kiemelte, hogy a járvány frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók béremelésére 460 milliárd forint jut, amivel a kormány a többletmunkájukat kívánja elismerni.
Különböző adó- és járulékcsökkentésekkel a családoknál és a vállalkozásoknál jövőre - a 25 év alattiak kedvezményét is figyelembe véve - 423 milliárd forinttal több pénz marad - tájékoztatott Varga Mihály. A munkaadók, munkavállalók és a kormány 2016-os megállapodásának eredményeképpen folytatódik jövőre a szociális hozzájárulási adó csökkentése újabb 2 százalékponttal - fűzte hozzá.
Varga Mihály megköszönte a Költségvetési Tanács munkáját, és azzal folytatta, hogy a testület szerint a törvényjavaslat megfelel az alaptörvény által előírt feltételeknek, a GDP-arányos államadósság-mutató csökken - az idei év végére várt 79,9 százalékról 2022 végére 79,3 százalékra. A hiánycél kitűzésével a kormány egyensúlyra törekedett, figyelt a költségvetés stabilitására, miközben a támogatások emelésével és az adók csökkentésével kezeli a válságot - magyarázta a miniszter.
A kockázatok kezelésére a 2022-es költségvetésben jelentős, 233 milliárd forint értékű tartalékot különítettek el az előre nem látható kiadásokra - hangsúlyozta a tárcavezető. Az Európai Uniótól az idén indult, új, hétéves pénzügyi ciklusban minden korábbinál több forrásra számíthat az ország - idézte fel Varga Mihály, aki arra is kitért, hogy 2022-ben 3001 milliárd forintra számít a kormány.
Cél 2030-ra
A pénzügyminiszter összegzésképpen úgy fogalmazott, hogy a gazdaság újraindításával a kormány célja az, hogy 2030-ra Magyarország azon sikeres országok közé tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni.
Varga Mihály újságírói kérdésre elmondta, hogy a kormány jövőre átlagban 8 százalékos bérnövekedéssel számol. A minimálbérről és a garantált bérminimumról szólva megjegyezte: azok összegét az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a munkaadói és munkavállalói megállapodás határozhatja meg.
A törvényjavaslat menetrendje várhatóan a korábbi évekhez hasonló lesz, 30 órás időkeretben először az általános vitát tartják meg - mondta. A bizottsági tárgyalásokat, a költségvetési bizottság összefoglaló javaslatát és a részletes vitát követően várhatóan legkésőbb július 14-én elfogadhatóvá válik a törvény.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
