A Világgazdasági Fórum logója egy konferenciaterem ablakán a 48. fórumnak otthont adó kongresszusi központban, a svájci Davosban 2018. január 21-én. (Fotó forrása: MTI/EPA/GLaurent Gillieron)

Holnap kezdődik a svájci síparadicsomban a Davosi Világgazdasági Fórum, ahol 2500 világpolitikai vezető és multinacionális vezérigazgató próbálja meggyőzni a világot, hogy a globalizáció uraiként ők nem a probléma részei, hanem a megoldásé. Ez nem lesz egyszerű PR-feladvány, hiszen a többségük aktívan vett részt a világ jelenlegi geopolitikai és ökológiai fejreállásában. 70 állam- és kormányfő is jelen lesz, köztük a hindu nacionalista Narendra Modi indiai miniszterelnök és a Rothschild-bankárból átbucskázott centrista politikus, Emmanuel Macron.

Washington kivonulása

Csütörtökön maga Trump elnök fog beszélni a fórumon, aki előzetes beszámolók szerint az „Amerika Mindenekelőtt” jelige alatt fogja kifejteni, miért is hagyja ott Washington azt a nemzetközi rendet, amelyet ő maga hozott létre a második világháború végén. Kormányzásának első éve alatt Trump kivonult a Transz-Pacifikus (TPP) egyezményből és faképnél hagyta a Párizsi Klímamegállapodást. Jelenleg pedig egyoldalúan újratárgyalná az iráni nukleáris megállapodást, a szabadkereskedelmi egyezményt Dél-Koreával és az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA).

Tavaly a globális világrend fejesei ezen a fórumon a globalizáció elleni, egyre szélesebb körű elégedetlenségi hullámot tárgyalták meg. Addigra nyilvánvaló lett ugyanis, hogy a fennálló nemzetközi status quo ellen erősödik az utazóközönség ellenállása, ahogy azt a Brexit és Trump megválasztása is világosan jelezte. Hszi Csin-ping elnök a globalizáció reformjáról beszélt és figyelmeztetett, hogy a populista válaszok „háborúhoz és szegénységhez vezethetnek”.

A szétesett világrend

A fórum idei fő témája „A közös jövő létrehozása a széttöredezett világban” címet viseli. A „széttöredezett világ” helyett természetesen korrektebb lett volna „szétesett világrendről” beszélni, de az urak nyilván nem akarnak pánikot kelteni. Mindazonáltal aki veszi a fáradtságot és magát a jelentést is elolvassa, az egy meglepően világos gondolkodású és őszinte beszámolót talál.

A jelentés négy fő aggodalmat tárgyal ki:
(a) tartós társadalmi különbségek és igazságtalanságok
(b) belföldi és nemzetközi politikai feszültségek
(c) környezeti veszélyek és
(d) kiber sérülékenységek.

A jelentés levonja a politikai következtetést: „A gazdasági-, kulturális- és technológiai szétszakadás már komoly feszültséget kelt a demokráciákban. De sokkal mélyebb sérülés is benne van a pakliban: a társadalmi és politikai rend ugyanis összeomolhat. Ha a győztes mindent visz egy társadalomban, akkor a politikai vitát felválthatja a szeparatizmus vagy a fizikai konfrontáció.”

Káncz Csaba

Csillagos ötös

A jelentés így folytatja: „Ilyen körülmények között elérhetjük a billenési pontot. Elindulhat az erőszak örvénye, különösen, ha a hatóságok elvesztik az ellenőrzést és egyoldalúan avatkoznak be aránytalan erővel. Egyes országokban – ahol sok fegyver van közkézen vagy a politikai erőszaknak hagyománya van – fegyveres polgári konfliktus törhet ki. Más országokban az állam a hatalmát erőszakkal kényszerítheti ki, messze ható következményekkel: szükségállapottal, a polgári szabadságjogok korlátozásával, sőt közrend érdekében a választások elhalasztásával.”

Nos, a jelentésre kétségtelenül meg kell adnunk a jelest. Annak ellenére, hogy nem vesézi ki kellően a jelenlegi elit felelősségét a 2008-as globális pénzügyi válsághoz vezető úton és az azt követő fedezetlen pénznyomás-cunamiban (QE). De azt legalább feltárja, hogy az elitek mértéktelensége és szűklátókörűsége milyen kísérteties pályára kényszerítette a világot.

Káncz Csaba jegyzete