|
| (Fotó: 123rf.com) |
A Naftohaz és hat leányvállalata döntőbírósági eljárást kezdeményezett Oroszországgal szemben, amelyben 2,6 milliárd dollár kártérítést követel a Krím félsziget 2014 tavaszán végrehajtott önkényes elcsatolása miatt elszenvedett veszteségeiért.
A Naftohaz keresetében a két ország közötti, egymás befektetéseinek kölcsönös védelméről szóló kormányközi megállapodás megsértésére hivatkozik, amit Oroszország a félsziget bekebelezése után a cég és leányvállalatai krími vagyonának jogellenes elkobzásával sértett meg. Az ukrán gázkonszern az emiatt elszenvedett veszteségét 2,6 milliárd dollárra becsüli.
Kemény orosz fellépés
A gázcég álláspontja szerint 2014-ben Oroszország nagyszabású összehangolt művelettel fosztott meg vagyonától ukrán vállalatokat úgy, hogy ezért kompenzációt nem fizetett. A művelet során fegyveresen szálltak meg fúrótornyokat, és a Naftohaz szinte minden krími vagyonát orosz vállalatoknak adták át.
Február közepén az ukrán gázvállalat írásban értesítette Oroszországot kártérítési követeléséről az elkobzott eszközökért, jelezve, hogy amennyiben a vitát tárgyalásos úton nem rendezik, bírósághoz fordul.
A Naftohaz 2015-ös jelentése szerint a vállalatcsoport évi két milliárd köbméter földgáz kitermelésétől esett el. A Krím elcsatolása előtt ottani leányvállalata, a Csornomornaftohaz 18 lelőhelyen folytatott kitermelést, négy önműködő fúróberendezést, 24 úszóeszközt használt, továbbá gázszállító rendszerrel rendelkezett, csaknem 1200 kilométer főgázvezetékkel, valamint 286 kilométer tengeri vezetékkel.
Több vitájuk is van
A Naftohaz két tételben, összesen 28,3 milliárd dollárt követel az orosz Gazpromtól a stockholmi nemzetközi döntőbíróságon. Az ukránok szerint 18,1 milliárd azért járna az orosz gázóriástól, mert vitatható volt a cég gázárképzése 2011 és 2015 között, 10,2 milliárd dollár pedig azért, mert 2009 és 2015 között nem az érvényes szerződéssel összhangban teljesítette a tranzit gázszállítási kötelezettségeit.
Ehhez jött most hozzá a Krím elcsatolása miatti kártérítési igény. Ugyanakkor az orosz Gazpromnak is van követelése Ukrajnával szemben: 38,7 milliárd dollárra tart igényt arra hivatkozva, hogy a "take or pay" rendszerű szerződés ellenére Ukrajna csak a felhasznált mennyiségű gázért fizetett, több éven át nem használva ki a teljes kvótát, amelynek megvételére kötelezettséget vállalt.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
