"Történelmünk során először fogadott el a Német Szövetségi Köztársaság nemzetbiztonsági stratégiát" - mondta Scholz kancellár szerdán Berlinben. A több, mint 40-oldalas stratégiai dokumentum felvázolja azokat a kulcsfontosságú elveket és intézkedéseket, amelyek az országot és a NATO-t érő potenciális külső fenyegetések leküzdésére szolgálnak az elkövetkező években.
Az anyag felvázolja az ország és a NATO területének biztonsági koncepcióját, beleértve a kiberteret és a világűrt, a kémkedés elleni küzdelmet, a technológiák és a kritikus infrastruktúra védelmét, a válságok és járványok kezelését, valamint az energia és a táplálkozás területén a szuverenitás megszerzését.
Koalíciós marakodás árnyékában
A dokumentumot eredetileg idén februárban a müncheni biztonsági konferencián kellett volna bemutatni, de a kormánypártokon belüli viták ezt megakadályozták. A német külügyminiszter, Annalena Baerbock különösen azért kampányolt, hogy minisztériuma nagyobb jogkört kapjon a biztonságpolitika területén.
A dokumentum elfogadásának másik buktatója volt az úgynevezett Nemzetbiztonsági Tanács létrehozása, amely a kül- és biztonságpolitikai döntéseket koordinálná, illetve válsághelyzetekben átveszi az operatív irányítást. A Tanács végül most azért nem jött létre, mert a Szövetségi Kancellária (SPD) és a Külügyminisztérium (Zöldek) nem tudott megegyezni abban, hogy kié legyen a vezető szerep ebben a testületben.
Stratégiai készletezés
A dokumentumban Berlin megerősíti elkötelezettségét a NATO és azon cél mellett, hogy a szövetség tagjainak védelmi kiadásait a GDP két százalékára növeljék. "Ezzel erős elkötelezettségünket fejezzük ki a NATO és az EU iránt, és erősítjük a Bundeswehrt annak érdekében, hogy elérje központi nemzeti és szövetségpolitikai védelmi célját" - áll a szövegben.
Emellett Európa legerősebb gazdasága leszögezi: „Az ellátás diverzifikálásával csökkentjük a nyersanyag- és energiaellátástól való egyoldalú függőséget. A gazdasággal együtt kifejezetten támogatni fogjuk a stratégiai készletezést”. A kormány hangsúlyozza, hogy növelni kívánja a nemzeti élelmiszer-, energia- és gyógyszertartalékokat.
"Biztonságos világ atomfegyverek nélkül"
Az NSzK célja továbbra is egy biztonságos, atomfegyver nélküli világ megteremtése. „Növeljük elkötelezettségünket a globális fegyverzet-ellenőrzési, nukleáris leszerelési és non-proliferációs architektúra fenntartása mellett, amely az atomsorompó-szerződésen alapul.
A fegyverexport-ellenőrzés kérdésében „a kormány döntései során különös figyelmet fordít az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra a fogadó országban. Ennek során figyelembe veszi a szövetségi és biztonsági érdekeket, a geostratégiai helyzetet és a fokozott európai fegyverkezési együttműködés követelményeit is”.
Kína a nemzetbiztonsági stratégiában
„Kína partner, versenytárs és rendszerszintű rivális. Ennek során azt látjuk, hogy az elmúlt években megszaporodtak a rivalizálás és a verseny elemei” – áll a szövegben.
Berlin szemszögéből "Kína sokféleképpen igyekszik megváltoztatni a fennálló, szabályalapú nemzetközi rendet", és "újra és újra fellép Németország érdekei és értékei ellen". A stratégia megjegyzi, hogy "Kína szándékosan használja fel gazdasági erejét politikai célok elérése érdekében".
Az ukrajnai konfliktus kiterjedése
A dokumentum leszögezi: meg kell akadályozni, hogy az ukrajnai konfliktus átterjedjen a szomszédos országokra. "Ukrajna támogatásával erősítjük az orosz agresszióval szembeni ellenálló képességét, miközben alapvetően hozzájárulunk saját biztonságunkhoz" - áll a dokumentumban.
A NATO jelentősége
A nemzetbiztonsági stratégiában Berlin a NATO-t a katonai fenyegetésekkel szembeni "védelem fő garanciájaként" írja le. „Az észak-atlanti szövetség elrettentő és védelmi képességei jelentik a német, az európai és a transzatlanti biztonság alapját.
A szöveg ugyanakkor rámutat arra, hogy Európának biztonságpolitikailag meg kell állnia a lábán. „Európa önvédelmi képessége egyre inkább Németország és Európa biztonságának előfeltételévé válik” – áll a dokumentumban. „Amíg léteznek atomfegyverek, a hiteles nukleáris elrettentés fenntartása elengedhetetlen a NATO és Európa biztonsága szempontjából.
Oroszország „komoly fenyegetést” jelent
A stratégia Oroszországot az európai békerendet fenyegető „legsúlyosabb fenyegetésként” írja le. "A mai Oroszország jelenti a belátható jövőben a legnagyobb veszélyt az euro-atlanti térség békéjére és biztonságára a belátható jövőben" - áll a dokumentumban.
A német kormány szerint az ukrajnai hadművelet "az ENSz Alapokmánya és a közös európai biztonsági rendszer nyilvánvaló megsértése" és "döntő fordulópontot jelent". Moszkva megpróbálja "megsemmisíteni egy békés szomszédjának állami szuverenitását, területi integritását, kulturális identitását és politikai létét", és "a befolyási övezetek politikáját" folytatja.
Az EU bővítése
„A célunk továbbra is egy békében és szabadságban egyesült Európa. Az EU-t geopolitikailag aktív szereplővé akarjuk tenni, amely egyben garantálja biztonságát és szuverenitását a jövő generációi számára. „A szövetségi kormány elkötelezett a további integráció, kohézió és az EU bővítése mellett, amely magában foglalja a nyugat-balkáni államokat, Ukrajnát, a Moldovai Köztársaságot és a jövőben Grúziát is” – áll a stratégiában.
A dokumentum szerint az EU felkészítése a bővítésre és annak eredményessége érdekében az EU-n belüli átfogó reformokra van szükség.
