Persze, azt nem lehet kizárni, hogy a jelenlegi és a volt elnök fejében megfordulhatott a visszavonulás gondolata, azonban ha fel is merült ilyesmi, gyorsan elvetették az ötletet. Az amerikai választási kampány hamarosan igazán beindul, az ország lakosságának – ne szépítsük – arról is döntenie kell, hogy melyik nyugdíjaskorú lesz olyan állapotban négy év múlva is, hogy elvezessen egy szuperhatalmat.
Joe Biden és Donald Trump sok szempontból rendkívül különböző, van valami, amiben viszont nagyon hasonlítanak: kiugróan idősek mind elődjeikhez képest, mind más fejlett országok vezetőihez hasonlítva. Amikor Trumpot megválasztották 2016-ban, a valaha volt legidősebb amerikai elnök lett; egészen 2020-ig, ekkor ugyanis Joe Biden gyorsan meg is döntötte ezt a rekordot.
Made in USA
A Pew Research Centre 2023-as felmérésében bemutatta, hogy a 187 ország közül, amelyből rendelkezésre álltak adatok, csak nyolcnak volt Joe Bidennél idősebb vezetője – a csúcstartó egyébként az 1982 óta regnáló kameruni elnök, a jelenleg 90 éves Paul Biya. A gazdagabb nyugati demokráciák között azonban az 1950-es évek óta egyértelműen az a tendencia, hogy a kormány- és államfők egyre fiatalabbak, az átlagéletkor az elmúlt fél évszázadban 60,2 évről 55,5 évre csökkent.
4 év hosszú idő
Felmerül tehát a kérdés: mennyire valószínű, hogy Biden vagy Trump kitart majd esetleges elnöksége végéig? A válasz összetett, és sok változót tartalmaz, hiszen az elnöki poszt várományosainak pontos egészségügyi állapotát minden bizonnyal csak a hozzájuk legközelebb állók ismerik, ráadásul az öregedés tudománya is bizonytalan.
Egyes tanulmányok például azt sugallják, hogy egy ország vezetése azon tényezők közé tartozhat, amelyek rövidítik az élettartamot. A Harvard orvostudományi iskolájának és a Case Western Egyetem orvosi karának közös, 2015-ös tanulmányában 1722-ig visszamenőleg vizsgálták az amerikai választásokon indulók utóéletét – a kirajzolódó tendencia szerint a győztesek 4,4 évvel kevesebbet éltek megválasztásuk után, mint a második helyezettek, akik soha sem töltötték be a legfelsőbb tisztséget.
Az érem másik oldalán viszont ott áll például az a megmásíthatatlan tény, hogy az amerikai elnök a társadalmi heriarchia csúcsán áll, ezt nem meglepő módon élethossz-növelőként azonosította több kutatás is – írja az Economist.
Az elöregedő politikusok esetében azonban nem a halál az egyetlen olyan egészségügyi esemény, amellyel kalkulálni kell: egy szívroham vagy agyvérzés is lemondásra kényszerítheti az elnököt, sőt, ha szükséges, a kongresszus is léphet, amennyiben már nem tudja ellátni feladatát. A cikk emlékeztet, általánosságban jellemző, hogy a stroke kockázata minden évtized betöltésével duplázódik – ez pedig a 80 év körül járó elnökjelöltek számára egyik pillanatról a másikra súlyos realitássá válhat.
Biden és Trump is felejt
Végül van egy olyan tényező is, amivel Joe Biden elnöksége során többször is szembesült a világ, és amely miatt még a demokrata vezető támogatóiban is felmerült a kérdés: biztosan alkalmas-e még erre a feladatra? A szellemi frissesség és mentális jólét kapcsán nem lehet nem beszélni a demenciáról.
Amikor Biden először zavarodott meg a színpadon, még szinte senkit sem érdekelt az ellene áskálódó republikánusokon kívül, azonban azóta több nyelvbotlás, eltévedés, hirtelen feledékenység eset is a nyilvánosság elé került. Azt, hogy pontosan mi lehet a gond, a pontos egészségügyi háttér nélkül lehetetlen – és felelőtlenség – kijelenteni, ám nehéz nem összefüggést látni az amerikai elnök előrehaladott életkora, és egészségügyi állapota között.
Donald Trump kampánya előszeretettel használja mindezt Biden ellen, pedig az idén 78 évét töltő ex-elnökkel is előfordultak furcsa esetek: összekeverte Hszi Csin-ping kínai elnököt az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsongunnal, nem is olyan régen pedig Orbán Viktort „Törökország erős kezű vezetőjeként” emlegette.
Összességében a kutatások szerint a szellemi képességek a korral különböző módon változnak – egyesek romlanak, míg mások javulnak, legalábbis időlegesen. Joshua Hartshorne és Laura Germine, a Harvard, illetve a Massachusetts General Hospital munkatársainak tanulmányai szerint a bölcsesség és a tudás valóban növekszik a korral, igaz, csak egy bizonyos pontig. A számtani és szövegértési képességek, valamint a szókincs 50 éves korig fejlődik, utána csökkenni kezd.
A rövidebb és hosszabb távú memória esetében azonban már nincsenek ennyire jó híreink sem:
20 éves kortól lefelé ível a lejtő. Egyes eredmények szerint 85 éves korig akár felére romolhatnak az ilyen irányú képességek, így pedig már nem is olyan meglepő, hogy Joe Biden elfelejtette védelmi minisztere, Lloyd Austin nevét, vagy hogy Donald Trump nem tudta, török vagy magyar-e Orbán Viktor. Egy biztos: 2024 novemberében valamelyikükből a rendkívül nyilvánvaló, falra festett, nehezen ignorálható figyelmeztető jelek ellenére várhatóan elnök lesz.
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
