Ezzel a veterán német politikus, aki már a német egyesítésben is tárgyalóként vett részt és egyúttal a német parlament legrégibb tagja, Donald Trumpnak üzent, hogy tulajdonítson nagyobb jelentőséget az Európával eddig meglévő szoros viszonynak. A 74 éves pénzügyminiszter a berlini Amerikai Akadémián tartott beszédet, ahol a hallgatóság soraiban nem akárkik tartózkodtak: a német származású egykori amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger, valamint Lawrence Summers korábbi amerikai pénzügyminiszter.
A csúcsra gyúrnak
Schäble kétségének adott hangot, miszerint Amerika komolyan úgy gondolná hogy a világrend a maihoz hasonlóan viszonylag jó állapotban lenne, ha megosztozna rajta Kínával és Oroszországgal, pontosabban szabad kezet adna nekik, hogy rendelkezzenek akkora befolyással, amekkorával szeretnének. Valamennyire amúgy is sor kerül erre, Kína esetében az ország gazdasági előretörése, Oroszország esetében a nem is olyan régen, bő negyedszázada elvesztett szuperhatalmi státusz visszaszerzése által.
A beszédre nem véletlenül most került sor: kevesebb mint hét múlva Hamburgban tartják a G20 találkozót, ahol Angela Merkel német kancellár látja vendégül a világ legfontosabb vezetőit, köztük Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt. Maga Merkel is nyilatkozott egy ünnepségen, melyet a Marshall-terv elindításának 70. évfordulóján rendeztek Berlinben. A Marshall-terv lényege ez volt, hogy amerikai pénzből indítják el Nyugat-Európa újjáépítését.
Három lépés
A kancellár hangsúlyozta a szabadkereskedelem jelentőségét, hozzátéve, hogy a protekcionizmus és az izolacionizmus, vagyis az amerikai bezárkózás akadályozza az innovációt, és végső soron mindenkinek káros. Kétségkívül európai perspektívából ijesztőnek tűnik Trump három lépése, illetve ezek felvetése: a kereskedelem korlátozása, a közös biztonsághoz való kisebb hozzájárulás a NATO-n belül, és a párizsi klímaegyezményből való kivonulás.
Merkel szerint ez a három lépés Amerika globális vezető szerepének feladását jelenti, amit részben Kína vesz át. Kínával egyébként jobban van Németország: Merkel szövetségesnek nevezte a klímaváltozás elleni harcban, egyúttal tavaly már Kína volt Németország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere, Amerikát megelőzve.
Biztonság és kereskedelem
A Bloomberg szerint a német pénzügyminiszter összekötötte a biztonságpolitika és az amerikai kereskedelmi deficit kérdését, mondván, Amerika saját érdeke is, hogy segítsen fenntartani a biztonságot Európában, hisz a politikai és gazdasági biztonság az egyik feltétele annak, hogy növelhesse Európába irányuló exportját, amivel csökkentheti kereskedelmi hiányát.
Kampány
Merkel és Schäuble beszéde már a szeptemberben esedékes német parlamenti választásokhoz is illeszkedett, már a kampány része is lehet. A jelenleg kormányzó CDU-CSU szövetség a közvélemény-kutatások szerint 39 százalékon áll, az ellenzéki szociáldemokraták Martin Schulz vezetésével 23 százalékon. Ez nem kis előny, de mint a brit választásoknál is láthattuk, a helyzet gyorsan változhat, így feltehetően a negyedik ciklusáért ringbe szálló Merkel gondosan fog ügyelni a kampányra.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
