|
| Tony Blair. Forrás: Flickr.com |
Abdul Vahíd Sannan al-Rabat szerint a munkáspárti politikus, aki 1997 és 2007 között volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, agressziót követett el Irak 2003-as megtámadásával.
Az agresszió a nemzetközi jogban fegyveres erő alkalmazása egy állam által más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen. Az angol és a walesi jogban azonban nem szerepel, így a felsőbíróság indoklása szerint az ügy nem állna meg a bíróságok előtt.
A Maszkátban élő egykori tábornok, aki útlevél híján nem tudott Nagy-Britanniába utazni, nemcsak Tony Blairt, hanem egykori külügyminiszter Jack Straw-t és a brit kormány akkori jogi főtanácsadóját, Lord Goldsmith-t is bíróság elé akarta citálni. Erre vonatkozó keresetét tavaly egy alsóbb fokú bíróság már elutasította, e döntés ellen fellebbeztek a képviselői a felsőbírósághoz. A jelenlegi jogi főtanácsadó már korábban sürgette a felsőbíróságot, hogy ejtse az ügyet. Az ezzel ellentétes döntés jogalkotásnak minősülne, az pedig semmilyen körülmények között nem lehet a bíróságok feladata, kizárólag a törvényhozásé.
Békés úton is rendezhették volna a konfliktust
Tony Blair egy tavaly novemberi interjúban kijelentette, hogy változatlanul helyes döntésnek tartja a brit hadsereg bekapcsolódását a 2003-ban indult hadműveletekbe, mivel szerinte a világ biztonságosabbá vált Szaddám Huszein néhai iraki elnök eltávolításával.
Egy éve egy független brit vizsgálóbizottság megállapította: Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére, és 2003-ban Szaddám Huszein rezsimje már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra. A Chilcot-jelentés szerint a Tony Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.
A szociáldemokraták vagy a soviniszták szavazataira is szüksége lenne az RMDSZ-t is magába foglaló koalíciónak a kormányalakításhoz. 
