Augusztus, s így a nyár utolsó napjaiban járunk, lassan véget érnek a szabadságok, a dolgozók visszatérnek a munkahelyeikre, bár a gondolataik még a nyaralási élmények körül forognak. Sokak bosszúságára, kevesek örömére készítettünk egy visszatekintést a mostani rekordközeli 330 forintos euróárfolyam apropóján, hogy a lazításnak szánt 1-2 hét alatt elköltött valutát mikor volt érdemes váltaniuk azoknak, akik még ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez (bár az összeállítás a bankkártyás műveletek elszámolásához is támaszpontot ad).
Átnézve a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamait, azt találtuk, hogy a legjobban azok jártak idén nyáron, akik június első heteiben váltottak eurót. Konkrétan június 11-én volt a legolcsóbb a váltás, akkor 320,6 forinton jegyezte az árfolyamot az MNB.
A nyarat 324 forint körül kezdtük, innen mozgott le az árfolyam a már említett 320 forint közelébe, majd elérve mélypontját, elkezdett visszamászni az euró árfolyama. Június végén 323-324 forint között mozgott a kurzus - ehhez képest nyilván drágábban adták az eurót a váltóhelyeken, de az ottani jegyzések követik a jegybankét - majd július közepén már 325-326 forintnál jártunk. A hónap végén pedig elhagytuk a 327 forintot is.
Augusztusban jött egy kis enyhülés, a 325-ös szint közelébe erősödött vissza a forint, hogy onnan - elsősorban a globális gazdasági hatások, kiemelten az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt - a hónap végén járva megüssük a 330 forintos szintet.
Aki tehát a nyár elejére időzítette a nyaralását, vagy csak ráérezve, hogy pont megfelelő a kurzus, döntött úgy, hogy eurót vesz, bölcs döntést hozott. Aki viszont a nyár végére tudta elkérni magát a munkahelyéről, netán pont ma ment eurót váltani, átkozhatja Donald Trump amerikai elnököt és kínai kollégáját, mert eurónként 10 forinttal többe kerül neki a nyaralás.
Van persze némi túlzás ebben, mert ez a 10 forintos különbség egy 2000 eurós vakáció esetén "mindössze" 20 ezer forint, de ebből kijöhet akár még egy éjszaka egy elfogadható nívójú szálláshelyen, vagy egy tartalmas nap bőséges ebéddel valamelyik gazdag kulturájú európai városban.
Ki lőtt mellé, a jegybank vagy a kormány?
Érdemes megnézni a mostani árfolyamszint tükrében, hogy az ország vezetői által alkotott pénzügyi tervekbe mennyire illeszkedik ez a kurzus. A jegybank ugyan nem kommunikál árfolyamcélt, így a jelentéseiben arról sem tájékoztat, hogy mekkora euróárfolyammal számol adott időszakra, de euró/dollár keresztárfolyamot közöl a negyedévente publikált inflációs jelentésében. A legutóbbi előrejelzésükben például ez a keresztárfolyam 1,12 dollár volt idénre, és jövőre is. Ezt felhasználva - és némi egyszerűsítéssel élve - azt kapjuk, hogy a mostani euróárfolyam nem állhat messze a jegybank belső elemzéseiben felhasznált kurzustól, talán még kicsit gyengébb forint is beleférne.
Az MNB mellett a kormány is figyelemmel kíséri az euró mozgását (ami fontos például az importált termékek fogyasztásának alakulása, ezen keresztül pedig az adóbefizetés szempontjából), sőt, a mindenkori költségvetésben közöl is egy technikai feltevést az árfolyamra vonatkozóan. A 2020-as költségvetési törvény készítésekor, nyár elején azzal számolt a Pénzügyminisztérium, hogy az euró éves átlagos árfolyama idén 320,2 forint lesz, majd a következő évben 320,9 forint.
Ami az idei évet illeti, az első félévre vonatkozóan egészen pontosnak bizonyultak a pénzügyminisztériumi szakemberek: a jegybank idevágó adatai szerint az első hat hónapban az euró átlagos árfolyama 320,57 forint volt. Azóta viszont - mint tapasztaljuk - sokat gyengült a forint, a 330-as szintet ostromolja, kérdés tehát, hogy ez az állapot rögzül, itt áll be az árfolyam, vagy lesz korrekció. Amennyiben a mostani szinten ragadna a kurzus, az azt jelentené, hogy a PM technikai előrejelzése módosításra szorul, mert itt már nem néhány tízezer forintról van szó, hanem jóval nagyobb nagyságrendről.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
