|
| Marine Le Pen. (Kép forrása: MTI/EPA/Patrick Seeger) |
Kétféle kimenetel
Bármi történjen is az április 23-i első forduló és a két vezető jelölt között május 7-én sorra kerülő végső összecsapás során, a választás kétféle eredménnyel járhat: ha Le Pen győz, az a piacok szempontjából Le Pen elnöki hatalmának korlátozott jellege ellenére kedvezőtlen fejleménynek számítana, ha viszont Fillon vagy Macron győzne, azt a piacok jó előjelnek tekintenék.
Le Pen győzelmének következményeit jórészt az euró viselné – jó eséllyel beállna az EUR/USD paritás (sőt, a mérleg a dollár javára billenhetne el). A francia részvényindexeket a globális kitettségük miatt kevésbé érintené a dolog. A francia államkötvények szpredjei jelentősen kitágulnának, ami Európa peremországaira is hatással lenne – különösen a banki válsággal és kormányzati vákuummal küzdő Olaszországra. Mindez egyrészt zátonyra futtatná az EKB mennyiségi lazítási programjának visszafogásához kapcsolódó stratégiát, melynek keretében az európai jegybank csökkenteni tervezi havi kötvényvásárlásainak volumenét, de azért a piacon maradna, másrészt potenciálisan felgyorsítaná a tőkejegyzési kulcs megszüntetését.
Fillon vagy Macron győzelme javíthatná a francia és az európai eszközök teljesítményét, mivel csökkenne a politikai kockázati prémium mértéke. Ennek legnagyobb haszonélvezői várhatóan a kötvényszpredek és az euró lenne: szorosabbra zárulna a francia OAT és a német Bund államkötvények szpredje, ami jót tenne az eurónak, főleg az USA-dollárral és a jennel szemben.
|
| Emmanuel Macron Fotó: EPA/Etienne Laurent |
Az alapeset: Fillon vagy Macron
Macron esélyeinek jót tett, hogy Fillon közpénzek elsikkasztásának gyanújába keveredett, a centrista François Bayrou pedig úgy döntött, kiszáll a versenyből és inkább Macront támogatja. Fillont azonban még nem szabad leírni: meggyőzően védekezett a vádak ellen, és még mindig bírja a republikánusokkal szimpatizáló szavazók többségének bizalmát.
|
Tévedhetnek-e a közvélemény-kutatások? A felmérések szerint a második fordulós forgatókönyveket vizsgálva Macron és Fillon is jócskán vezet Le Pennel szemben, akinek a kétfordulós rendszer erősen megnehezíti a dolgát. A francia elnökválasztások második fordulójában a részvételi arány mindig nagy, általában 80% körüli, ami a középre szavazó választók jelöltjének kedvez, az pedig nem valószínű, hogy Le Pen kedvéért nagy számban mozdulnának meg a korábban inaktív szavazók. Mindez csökkenti annak esélyét, hogy a közvélemény-kutatások eredménye torz lenne, vagy hogy az USA elnökválasztásához vagy a Brexit-népszavazáshoz hasonlóan váratlan eredmény születne. A 2015. decemberi regionális választásokon Le Pen az első fordulóban 41-25 százalékos arányban vezetett a republikánus jelölt előtt, de a második fordulóban 42-58 százalékra kikapott. Ugyanakkor Le Pen a mostani kampányában elhatárolódott a Nemzeti Fronttól és a párt hagyományos ígéreteitől, így a választási plakátokon már nem Le Pen neve és mellette a Nemzeti Front logója, hanem a „Marine Présidente” jelszó szerepel. E stratégiaváltás miatt a korábbi adatokból és eredményekből levonható következtetések az idén kevésbé számítanak mérvadónak. |
Bár pártjának csapata még csak most van kialakulóban, Macron ragaszkodott hozzá, hogy a június 11-én és 18-án megtartandó nemzetgyűlési választásokon mind az 577 helyre jelöltet állítson. Ha a parlamenti helyek háromfelé oszlanak a szocialisták, a republikánusok és az En Marche! (Indulás!) jelöltjei között, az jelentős akadályt jelenthet a leendő győztes törvényhozási terveinek megvalósítása számára, bárki legyen is az.
Mi befolyásolhatja Le Pen esélyeit?
Az utolsó pillanatok eseményei hatással lehetnek Le Pen esélyeire. Ha a szocialista Benoît Hamon és a szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon a választási összefogás mellett döntene, az nagy kiábrándultságot okozhatna a támogatóik körében, így a második fordulóban sokan távol maradnának az urnáktól, és hívei a vállukon vihetnék át Le Pent a célvonalon. Valójában azonban a Hamon-Mélenchon-koalíciónak a jelöltek egymás kampányát illető bírálatai és Hamon radikális nézetei miatt nincs sok esélye.
A külső történések szintén szerepet játszhatnak. Egy februári BVA-felmérés szerint a szavazók számára a legfontosabb kérdések a munkanélküliség, a jóléti rendszer, a biztonság, a terrorizmus és a bevándorlás. Le Pen hívei a terrorizmust helyezték az első helyre, míg Fillon szavazói a biztonságot, Macronéi pedig a munkanélküliséget tartották elsődlegesnek. Külső megrázkódtatások még átrajzolhatják ezt a tájképet.
Tekintve, hogy a munkanélküliség ennyire fontos a szavazók számára, az átfogó makrogazdasági háttér is befolyásolhatná a jelöltek esélyeit. A javuló gazdasági adatok gyengíthetnék a fennálló rendszert ellenző jelöltek, például Le Pen támogatását, aki feszült gazdasági helyzetben jobb eredményre számíthatna. Franciaországban és az eurózónában évek óta nem zajlott a mostanihoz hasonlóan látványos ciklikus fellendülés. Franciaország 2016 negyedik negyedévi annualizált GDP-növekedése év/év alapon 2,4 százalékos volt. A növekedési trend 2017-ben is folytatódott; a februári előzetes kompozit PMI értéke 2011 óta a legmagasabb volt, és a fogyasztói bizalom is töretlenül ível felfelé.
_1_oszlopos_breaking.jpg)
|
| Francois Fillon. Forrás: Wikimedia Commons |
Milyen esélyei lennének egy Frexit-szavazásnak, ha Le Pen győzne?
Az, hogy Le Pen képes lenne-e szavazást kezdeményezni Franciaország EU-ból való kilépéséről, részben a Nemzeti Front júniusi parlamenti választásokon elért eredményétől függene. Parlamenti többség nélkül Le Pen a tervei jó részét nehezen tudná keresztülvinni a parlamentben.
A kiegyenlített parlamenti erőviszonyok hagyományosan a katonai és diplomáciai ügyekre korlátozzák az elnök hatalmát. Jelenleg a Nemzeti Frontnak csupán két helye van Nemzetgyűlésben, és egyáltalán nincs képviselője a Szenátusban. Mivel a Nemzeti Front szavazóinak többsége a sűrűn lakott Dél- és Északkelet-Franciaországban él, Le Pennek nem lesz könnyű dolga, ha nagyobb befolyásra kívánna szert tenni a Nemzetgyűlésben. Választási eredményei alapján a Nemzeti Front 50-70 helyet szerezhet meg a Nemzetgyűlésben.
Franciaország EU-s tagságáról az alkotmány rendelkezik. Az alaptörvény értelmében népszavazást kétféleképpen lehet elérni:
- A 89. cikkely szerint az alkotmány módosításához a Nemzetgyűlés és a Szenátus 60 százalékos többségi határozatára van szükség. Azonban ha Le Pen lenne az elnök, az azt jelentené, hogy legalább a szavazásra jogosultak 50 százalékának szavazatát megkapta, ezért tiltakozásra lehetne számtani, ha a parlament megpróbálná elgáncsolni a javaslatait.
- A 11. cikkely pedig úgy rendelkezik, hogy népszavazást nem alkotmányos „gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi irányelvekkel” kapcsolatban lehet kiírni. Le Pennek be kellene bizonyítania, hogy az EU-tagság ebbe a témakörbe tartozik. Bár a 11. cikkely szerinti szavazásoknál a jóváhagyási küszöb alacsonyabb, mint a 89. cikkely szerintieknél, politikailag ez lenne bonyolultabb feladat, mert be kellene vonni a francia alkotmánybíróságot is.
Ami talán még ennél is többet nyom a latban, hogy az Európai Bizottság legfrissebb Eurobarometer felmérése szerint a válaszadók 68 százalék támogatja az eurót, és csak 28 százalék ellenzi.
A piac Le Pen alatt
Ha Le Pen kisebbséget szerez a Nemzetgyűlésben, a politikai zsákutca és a politikai irányelvekkel kapcsolatban kialakuló bizonytalanság nagy valószínűséggel aláásná a növekedési és inflációs kilátásokat. A piacok számára az elnökválasztási fordulók közötti kéthétnyi bizonytalanság hatására drámai mértékű eszközeladásokra kerülhetne sor. Le Pen győzelme az eurót és a francia kötvényszpredeket érintené legkeményebben, míg a francia részvények védettebbek lennének. Egyelőre azonban még nincs itt a „panique” ideje, mivel Le Pen feltehetően nem tudja majd venni a második akadályt.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
