5p

Bombameglepetésként érte a brit közvéleményt, hogy hét év után visszatért a politika élvonalába David Cameron. Az egykori miniszterelnök egyből az egyik legrangosabb tisztséget, a külügyminiszteri posztot kapta meg Rishi Sunaktól. De mi áll a nagy visszatérés hátterében? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Teljesen váratlanul érte a brit közvéleményt Rishi Sunak tegnapi bejelentése: a brit kormányfő – egy nagyívű kormányátalakítás keretében – azonnali hatállyal David Cameront nevezte ki a külügyminiszteri tárca élére James Cleverly helyett. Az általában jól értesült brit médiához ezúttal semmi sem szivárgott ki a váltásról előzetesen, annak ellenére sem, hogy Sunak állítólag már múlt héten felkínálta a posztot az 56 éves politikusnak.

Vissza a vadonból

A The Guardian például „sokkoló” visszatérést emlegetett, a The Times pedig azt írta: Cameront „a vadonból” hozták vissza, és az elmúlt ötven évet tekintve ő az első olyan brit politikus, aki egykori miniszterelnökként visszatér a politika élvonalába.

David Cameron immár brit külügyminiszterként nyilatkozott a sajtónak 2023. november 13-án a kormányfő rezidenciája, a Downing Street 10 előtt. Fotó: EPA/ANDY RAIN
David Cameron immár brit külügyminiszterként nyilatkozott a sajtónak 2023. november 13-án a kormányfő rezidenciája, a Downing Street 10 előtt. Fotó: EPA/ANDY RAIN

Cameron, aki 2016 januárjában Budapesten is tiszteletét tette egy hivatalos látogatás keretében (Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt), 2010 májusa és 2016 júliusa között vezette Nagy-Britanniát. 2015-ben a Konzervatív Párttal még nagy fölénnyel nyerte meg a parlamenti választásokat (azaz újraválasztották), egy évvel később azonban kénytelen volt venni a kalapját a Brexit-népszavazás eredménye miatt. Míg ő bent akarta tartani az országot az EU-ban, a nép – kis többséggel – a távozás mellett tette le a voksát.

Azóta sok víz lefolyt már a Temzén: Nagy-Britannia sok évnyi tárgyalássorozat után kilépett az EU-ból, a konzervatív politikus pedig eltávolodott a politikától: közhasznú, fiatalokat segítő programot vezetett, valamint tanácsadói feladatokat vállalt. 2019-ben a BBC dokumentumfilmet is készített a miniszterelnökségéről, a Cameron-évek címmel, mintegy értékelve pályafutását.

Kell egy húzóarc a választások előtt

De mi áll a hirtelen visszatérés hátterében, és mit remél ettől a Sunak-kormány?

Brit sajtóértékelések szerint Cameron visszahozásával centrista irányba mozdult el a brit kormány, amit a párt jobboldali, Brexit-párti szárnya nem néz majd jó szemmel.

A centrista irányt erősíti az is, hogy Sunak tegnap egyúttal megvált radikálisnak tartott belügyminiszterétől, Suella Bravermantól (az ő posztját veszi át az eddigi külügyminiszter, James Cleverly), miután Braverman kritizálta a londoni rendőrséget amiatt, hogy szerinte az elnézőbb a balos tüntetőkkel, mint a szélsőjobbosokkal, korábban pedig „gyűlöletmeneteknek” titulálta a palesztin párti tömegtüntetéseket. (Londonban hetek óta százezrek tüntetnek hétvégenként az izraeli hadsereg több mint tízezer áldozattal járó gázai vérontása ellen.)    

Brit elemzők emlékeztetnek arra, hogy a kormány nagy gödörben van: a konzervatívok támogatottsága mintegy húsz százalékponttal marad el a Munkáspártétól, márpedig bő egy éven belül parlamenti választásokat tartanak. Sunaknak tehát valószínűleg ez volt az utolsó lehetősége arra, hogy átszabja a kormányát, és ezáltal faragjon a hátrányból. 

Ebből a szempontból Cameron jó választásnak tűnik, hiszen vele már kétszer is képesek voltak választást nyerni a konzervatívok.

Ez még akkor is igaz, ha a Brexit-népszavazásba, ami a 2015-ös választási ígéretei között szerepelt, végül belebukott. Egy 2016 nyarán, már a bukása után készült felmérés szerint pedig ő volt az elmúlt évtizedek második legnépszerűbb miniszterelnöke a Vaslady, Margaret Thatcher után: a válaszadók 32 százaléka tartotta nagyszerű vagy jó vezetőnek.

Veszélyes világ

Kinevezése alkalmából most azt mondta: külügyminiszterként azon kell dolgoznia „a miniszterelnökkel közösen, hogy annyira biztonság és fejlődő legyen Nagy-Britannia ebben a nehéz és veszélyes világban, amennyire csak lehet”, valamint a választások előtt tagja akart lenni „a lehető legerősebb csapatnak, amely az Egyesült Királyságot szolgálja.”

Cameron hétfőn külügyminiszterként már egyeztetett is telefonon amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. Hivatalos közlések szerint hangsúlyozták a két ország közötti kapcsolat erősségét, valamint beszéltek az ukrajnai és a közel-keleti háborúról.

Utóbbival kapcsolatban kitértek arra, hogy „Izraelnek joga van az önvédelemhez”, ugyanakkor „humanitárius szünetre van szükség annak érdekében, hogy a segélyek biztonságosan bejuthassanak Gázába.” (Tűzszünetre – szemben például Emmanuel Macron francia elnökkel – továbbra sem szólítottak fel.)

Ez az a két jókora konfliktus, amit rögtön kezelnie kell Cameronnak külügyminiszterként.

Ukrajna esetében várhatóan folytatja majd a brit kormány támogató politikáját. Ami Izraelt illeti, a zsidó államnak „nagyon szenvedélyes támogatója” volt, ugyanakkor nem riadt vissza a kritikától sem,” írta Patrick Wintour, a The Guardian diplomáciai tudósítója.

„Gázát börtöntábornak nevezte, megjegyezve, hogy amíg nem oldják fel a blokádját, addig nem lesz megoldás a Közel-Keleten. Nagyon kevés olyan konzervatív parlamenti képviselő van, aki manapság ezt mondaná.”

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyarország ma már nemcsak az EU legkorruptabb tagja, hanem a legszegényebb is
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. augusztus 28. 18:50
Ezt is mondta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter közgazdász, szociológus az augusztus 27-ei élő műsorunkban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 82. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Rég láttunk ilyen statisztikát Magyarországról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 13:24
Romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban augusztusban az előző hónaphoz képest, miközben Magyarországon javult – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) csütörtökön ismertetett felméréséből.
Makro / Külgazdaság GKI: bő éve tartó trend fordult meg a gazdaságban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 12:27
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Hivatalos: 14,7 milliárd forintot költött a kormány a Voks2025-re
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 10:59
Új rekord született a nemzeti konzultáció költségeiben.
Makro / Külgazdaság Szép lassan kihal az ország, kevés gyerek születik
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 08:56
Kevesebb ember kevesebb gyereket tud szülni.
Makro / Külgazdaság A fél ország robotol, mégsem működik a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 08:32
Gyerekeket és nyugdíjasokat is számol a KSH.
Makro / Külgazdaság Baljós adat érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 19:59
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Makro / Külgazdaság Ha a Barátság vezeték leáll, nem fog újraindulni? Hernádi Zsolt megszólalt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 17:41
A Mol-vezér aggódik a Barátság vezeték miatt.
Makro / Külgazdaság Barátság vezeték: Szijjártó Péter nagy bejelentést tett
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 16:53
Részben újraindul a szállítás.
Makro / Külgazdaság Újabb pofon Ukrajnának? Pert indít a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 15:54
Ukrajnának szánt támogatások kifizetését támadja meg a kormány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG