5p

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

A koronavírus-járvány, majd az annak enyhülését követően szinte rögtön kitört újabb válságjelenség, az orosz-ukrán háború hatására világszerte jócskán meglódult az infláció. Amit a jegybankok mindenekelőtt kamatemelésekkel próbálnak fékezni. Ezek ugyanis megdrágítják a finanszírozást, ami azt jelenti, hogy a hiteleket magasabb kamattal lehet felvenni. Ez a közgazdasági logika alapján a gazdaság szereplőit a költekezés visszafogására sarkallhatja. A vállalatok kevesebb beruházásba, fejlesztésbe foghatnak, a magánszemélyek pedig a fogyasztásuknál kénytelenek mértéktartóbbak lenni – például sokan dönthetnek úgy, hogy csak addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér, s nem igényelnek személyi kölcsönt, vagy lakáscélú hitelt egy ingatlan megvásárlásához, felújításához, bővítéséhez.

Persze nincsenek könnyű helyzetben a jegybankok, hiszen úgy kell zsonglőrködniük a kamatokkal, hogy azok ne legyenek úgymond kontraproduktívak. Vagyis azért ne is vegyék el teljesen a beruházási és a fogyasztási kedvet, ergo ne nullázódjon le a válság miatt amúgy is visszaesett gazdasági növekedési ütem.

A kívülállók számára logikusnak tűnik, a jegybankoknak annyival kell emelniük a kamatjukat, hogy az legalább egy szintre kerüljön az inflációval. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy a megtakarítók pénzének az értéke nem romlik. Méghozzá azáltal, hogy ugyanakkora kamatot kaphatnak a kvázi kockázatmentes eszközökben (bankbetétekben, állampapírokban) fialt pénzükért, mint amekkora az infláció. Igaz, nem is többet, márpedig egy megtakarításnál ez fontos szempont.

Hiába keressük, eltűnt a reálkamat. Fotó: Depositphotos
Hiába keressük, eltűnt a reálkamat. Fotó: Depositphotos

Ebből az alapállásból buzdítják egyes szakértők, elemzők Magyarországon is a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy az eddigi, az utóbbi két hónapban (márciusban és áprilisban) már 100 bázispontot is elért szintű kamatemelésnél nagyobb mértékben szigorítsanak, inkább előbb, mint utóbb eltüntetve a kamatok és az infláció közötti különbséget.

Persze kérdés, milyen inflációról és milyen kamatokról beszélünk. A jegybankok az aktuális, az előző évhez viszonyított fogyasztóiár-indexet vegyék alapul, vagy az inflációs várakozásokat? Utóbbit abból kiindulva, hogy a bankbetétek nyitásánál, illetve állampapírok vételénél is alapvetően azt nézzük, mennyit kapunk vissza egy bizonyos idő múlva.

Márpedig az MNB erre az évre 7,5-9,8 százalék közé várja az inflációt, 2023-ra azonban 3,3-5, míg 2024-re 2,5-3,5 százalék közé. Míg az idei prognózisnak még az optimista szélétől is több mint 2 százalékponttal marad el a jelenleg 5,4 százalékos irányadó ráta, addig a következő két évét már meghaladja. Igaz, nem, tudni, ezeket az előrejelzéseket mennyire írhatja át az áprilisban kiugrott, az előző havit kereken 1 százalékponttal meghaladó, 9,5 százalékos infláció.

Pontosabb képet mutathat a kormány uniós konvergenciaprogramja, mivel az az MNB inflációs jelentésénél egy hónappal később, április végén készült el. Más kérdés, hogy az Orbán-kabinet által erre az évre prognosztizált 8,9 százalékos infláció bőven a jegybanki előrejelzési sávban maradt, még ha közelebb is van a felső széléhez.

Mindenesetre az MNB igazgatósága már az áprilisi infláció ismeretében nem tartotta szükségesnek a rövid távú piaci mozgások befolyásolására szolgáló egyhetes betéti kamatának a megemelését, azt 6,45 százalékon hagyta. Amiből arra lehet következtetni, hogy még a kiugró áprilisi adat sem téríthette el az inflációs prognózisukat.

Persze, ahogy azt már cikkünk elején említettük, nem csak Magyarországon téma, hogy az infláció mellett mekkora legyen a jegybanki alapkamat. Körbenézve azt lehet látni, hogy

az áprilisi adatok szerint jelenleg az öreg kontinens valamennyi országában negatív a reálkamat (sőt, két helyütt is, Dániában és Svájcban eleve az alapkamat is mínusszal kezdődik).

Némi vigasz lehet a megtakarításaikat forintban tartó honfitársainknak, hogy ezen a 40 országot tartalmazó listán az előkelő, negyedik helyet foglaljuk el (Liechtensteinről, Koszovóról, Montenegróról és Feröer-szigetekről nincs értékelhető adat).

Ám a magyarországi helyzet még rosszabb, mint amit a számok sugallnak, hiszen egyetlen bank sem ad annyit a betétei után, mint a jegybanki alapkamat – a Bankmonitor.hu adatai szerint a legmagasabb egy éves ajánlat, a Magnet Banké 4,9 százalékra szól. Szinte pontosan ennyivel, öt éven át éves átlagban 4,95 százalékkal kecsegtet a 2019 júniusi bevezetésétől kezdve hosszú időn át szuperkötvényként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz. Mindössze az inflációkövető kötvények fizetnek többet az MNB-alapkamatnál, a 2025-ben lejáró Prémium Magyar Állampapír 5,85, míg a legújabb, 2028-as sorozatok 6,6 százalékot. (Ez utóbbi magyar specialitás, másutt nem ennyire gáláns az állam az adósságleveleit megvásárlókkal.)

Ugyanakkor, ha nem lenne árstop, illetve rezsicsökkentés, akkor a reálkamatok összevetésében a mezőny vége felé helyezkednénk el, mindössze tíz országot előznénk meg – mármint az alapján, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, a hatósági intézkedések nélkül 5 százalékkel lenne magasabb az infláció.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Vége a jó világnak a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. július 5. 08:10
Nem kizárt, hogy az árak csökkenése a jövő héten nem fog folytatódni.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hír: tovább csökkentek az energiaárak az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 13:31
Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Az országnak lesz kenyere
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 09:29
Bővítik az öntözést az Alföldön, szeptembertől indul az Otthon Start.
Makro / Külgazdaság Kapott egy újabb gyomrost a kormány – ezúttal az állami hivataltól
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 08:30
A KSH szerint az ipari termelés éves szintű csökkenése kéthavi lassulás után májusban ismét fokozódott.
Makro / Külgazdaság Költekezésbe kezdhet a kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 15:27
Mindez az EU által elfogadott országspecifikus mentesítési záradékkal lehetséges. 
Makro / Külgazdaság Érződik a brit gazdaság teljesítményén a globális bizonytalanságok enyhülése
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 14:09
A vártnál sokkal nagyobb mértékben javultak a brit gazdaság júniusi aktivitási mérőszámai.
Makro / Külgazdaság Jegybanki előrejelzés: ennyibe kerülhet az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 08:59
Az energiaárak továbbra is kulcsfontosságúak a magyar gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Miért nem jutnak sokan saját otthonhoz Magyarországon? – a lakhatási válság számokban
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 06:57
Bár több a lakás, mint a háztartás, egyre többen nem jutnak saját otthonhoz – derül ki a GKI elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Elmozdult a 30 éves amerikai jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:04
Az Egyesült Államokban közel három hónapja a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a június 27-én záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet friss adata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:51
Nőtt a munkanélküliség, pedig nem ezt várták.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG