Nagyon erős évet zárt 2017-ben a magyar gazdaság, miután az előző évinél csaknem kétszer gyorsabban, 4 százalékkal nőtt a GDP. A CIB Bank előrejelzése szerint idén folytatódhat a bővülés, amelyet változatlanul a belső kereslet (háztartások fogyasztása által vezérelt, költségvetési ösztönzéssel erősített), illetve az európai uniós források húznak majd.

A növekedés üteme azonban fokozatosan mérséklődhet az idén: az első félévben 4 százalék közelében maradhatunk, később viszont lassulhat a tempó - mondja Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. Az eddig látott beruházási trendet és az uniós források várható felhasználását egyaránt figyelembe véve továbbra is kérdéses a növekedés fenntarthatósága. Ugyanakkor 2018-ra még csak relatíve mérsékelt, fél százalékpontot meg nem haladó ütemvesztés valószínűsíthető. A jövő évben ugyanakkor már három százalék környékén, vagy kicsivel az alatt növekedhet a magyar GDP: a jelenlegi várakozások alapján tehát a kormányzati prognózis – amely szerint az előttünk álló években stabilan négy százalék környékén maradhat a bővülés – kissé optimistának tűnik. A lassuló GDP-növekedésre vonatkozó várakozások ugyanakkor a teljes kelet-közép-európai régióra érvényesek.

Trippon Mariann

Kiszámítható infláció, stabil államháztartás

Az infláció az előzetes várakozásokkal összhangban alakult 2017-ben, jellemzően a 2,0-2,5 százalékos sávban mozgó év/éves indexekkel. Az idei első negyedévben látott, a vártnál enyhén alacsonyabb értékeket követően az év további részében az idei évre prognosztizált, 2,4-2,6 százalékos átlagérték közelében mozgó fogyasztóiár-növekedésre számíthatunk. A 3 százalékig kapaszkodó fogyasztói árindex kora csak később jöhet el, bár a bérek emelkedése és az olajár növekedése felfelé mutató kockázatokat hordoz magában. Az éves, átlagos infláció még jövőre is 3 százalék alatt maradhat a CIB elemzői szerint.

Szintén nem fenyegeti veszély a bűvös hármast, a Maastrichti-i 3 százalékos hiánylimitet az államháztartásban. Tavaly a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalékos GDP-arányos (ESA) hiány valósult meg, az uniós előfinanszírozás miatt a tervnél nagyobb pénzforgalmi deficittel. Az érvényes kormányzati elképzelések az idén már nem számolnak a rés szűkítésével, a cél újra 2,4 százalék. A még mindig gyors GDP-növekedés és a magasabb bérek jó irányba terelik az adóbevételeket, a pénzforgalmi hiány ugyanakkor ebben az évben is gyorsan nő. Noha a kormányalakítást követően új adóintézkedések is várhatóak, a CIB Bank előrejelzése szerint az ideihez hasonló költségvetési folyamatokat láthatunk 2019-ben is, igaz, már csökkenést előirányzó deficitterv alapján.

Továbbra is laza monetáris politika

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa továbbra is a nem-konvencionális intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, változatlan, 0,90 százalékos alapkamat fenntartása mellett. A tartósan laza monetáris kondíciók hosszabb távú megőrzésének szándékát erőteljes kommunikáció is jelzi az MNB részéről. Az alapkamat, illetve a nulla-közeli bankközi kamatszintek a CIB Bank elemzői szerint 2018 végéig fennmaradhatnak, annak ellenére, hogy a jegybanki előrejelzések a toleranciasávon belül enyhén emelkedő inflációt, illetve erőteljes – részben 4 százalék fölötti – gazdasági növekedést vetítenek előre 2018-19-re.

A gazdaság és az infláció egyik hajtóereje a bérek és a fogyasztás erőteljes növekedése, ami a lakosság hitelfelvételi kedvén is lendít. A két húzótermék továbbra is a lakáshitel és a személyi kölcsön: az előbbinél 30 százalék feletti, a másiknál 50 százalék közeli emelkedést regisztrált tavaly az MNB az új kihelyezéseknél. Az első negyedéves számok alapján ez a dinamika az év egészére is fennmaradhat. Ezzel együtt a lakossági hitelpiac nagyon messze van a túlfűtöttségtől, hiszen a háztartások GDP-arányos eladósodottsága még alacsony, és kordában tartják a MNB által korábban bevezetett adósságfék-szabályok is.

Nem zárható ki a monetáris eszköztár további átalakítása sem. A forint várhatóan folytatja a határozott irány nélküli ingadozást a 305-315-ös sávban az euróval szemben.

Támogató külső környezet, kockázatokkal

Az utóbbi egy-két negyedévben javultak vagy változatlanok maradtak a globális gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó centrumok rövid távú növekedési kilátásai. Ezzel párhuzamosan – részben a monetáris politikai változások, részben a geopolitikai bizonytalanságok miatt – szaporodtak a bizonytalanságok. Ezek és az inflációs várakozások továbbra is fejtörést okoznak a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak.

A monetáris politika a vártnál kisebb hatást gyakorol az inflációra és a devizaárfolyamokra a már szigorító fázisban lévő USA-ban ugyanúgy, mint az euróövezetben, ugyanakkor a növekedési kilátásokat és a részvénypiacokat egyelőre még pozitív tartományban tartja. Az Egyesült Államok fiskális- és kereskedelmi politikájának idei alakulása, valamint az elhúzódó és bizonytalan Brexit-előkészítési folyamat újra és újra előtérbe kerül, miközben a geopolitikai kockázatok (az utóbbi időben kiemelten a közel-keleti helyzet és az Észak-Korea által generált konfliktus) gyakran gyakorolnak erőteljesebb hatást a piacokra. Utóbbi már a 2018 első hónapjaiban emelkedő, többéves rekordokat döntögető olajárakban is látható volt.

A globális kockázati étvágy és a hazai monetáris politika szempontjából egyaránt kiemelten figyelt Fed- és EKB-politika idén összességében még óvatos és fokozatos maradhat a CIB Bank várakozásai szerint. Előbbinél további két (összesen három) kamatemeléssel, míg utóbbi esetben a jelenleg havi 30 milliárd eurós ütemű QE-program szeptemberi lezárásával. Az EKB hosszabb távú monetáris politikájában még sok a kérdőjel (a döntéshozók április végéig nem tárgyalták a szeptember utáni eszköztár módosítását), de a kamatszint várhatóan még idén és jövőre is nulla-közeli maradhat.